2014.04.18. 17:47
Mintegy félezren a kisvárdai keresztúton
Kisvárda - A nyolcadik keresztúton Jézus szenvedéseire emlékeztek Felső–Szabolcs központjában Kisvárdán.
Kisvárda - A nyolcadik keresztúton Jézus szenvedéseire emlékeztek Felső–Szabolcs központjában Kisvárdán.
Nagykedden a református, a római– és a görög katolikus egyházak szervezésében, délután fél ötkor indult el a húsvét előtti, a város történetében a nyolcadik élő ökumenikus keresztútja, melyen Krisztus szenvedéseire emlékeztek. A gyalogos körmenet a kisvárdai Római Katolikus Templomból indult és a régi temető kápolnájához érkezett meg. A Szent László utca, a Rákóczi út, a Gyár úti lakótelep érintésével, a temető kápolnájáig tartó keresztúton, mintegy félezren vettek részt.
Vállukon vitték a keresztet
A keresztút egyes állomásain az egyházak papjai rövid stációkat mondanak. A 14 állomásból álló keresztútimádság felidézi a szenvedéstörténetet Jézus Krisztus elítélésétől a Golgotára vezető úton át kereszthaláláig. A nagyböjt végéhez közeledve, az ökumenikus Keresztúttal is lehetőséget teremtenek a történelmi egyházak a ráhangolódásra, a hit legszentebb eseményére, amelyben a megváltást ünnepeljük. Feladatuknak tekintik, hogy Krisztust és a megváltás örömhírét másoknak is megmutassák.
Az Ökumenikus Keresztút forgatókönyvében az alábbiakat olvashattuk:
„ Ma a pokol sóhajtva kiáltja: / Megtört a hatalmam, / befogadtam egy halottat, mint a holtak egyikét, / de egyáltalán nem bírom magamnak megtartani; / el kell bocsátanom a többivel együtt, / akiken uralkodtam. / Voltak nekem halottaim öröktől, / ez azonban, íme, mind föltámasztotta. / – Dicsőség a te keresztednek, Krisztus, / és a te föltámadásodnak!”
A nagyböjt végéhez közeledve, az ökumenikus Keresztúttal is lehetőséget teremtettek a történelmi egyházak a ráhangolódásra, a hit legszentebb eseményére, amelyben a megváltást ünnepeljük. Feladatuknak tekintették, hogy Krisztust és a megváltás örömhírét másoknak is megmutassák.
A befejező állomáson együtt énekelték a megjelentek az utolsó éneket s annak refrénjét: „Jézus, add, hogy hozzád térjek, veled haljak, veled éljek.”
Vincze Péter