Hittel a tudomány szolgálatában – Csókay András

A Kisvárdai Kulturális Egyesület szervezésében, a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával, a „Tanuljunk egészségesnek lenni” előadássorozat folytatásaként, a decemberi előadássorozat vendégelőadója, a Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza pódiumtermében, Dr. Csókay András PhD. Osztályvezető főorvos, Príma Primissima díjas agysebész volt, aki 2013. augusztus elsejétől a Honvéd Kórház idegsebészeti osztályát vezeti.–Professzor úr!

 Közbevág.

 –Nem vagyok professzor.

 –Főorvos úr, a szakmai munkája és a hazai és külföldi szakmai konferenciák, tudományos előadások mellett, –az úgynevezett éralagút–módszerről, amit kifejlesztettek– hogyan jut ideje a közönséggel való találkozásra, immár Kisvárdán 2013–ban már másodszor. Most advent idején –december 20–án– munka mellett, hogy szóljon közönségéhez a hitről, a tudományról, országszerte ahova meghívást kap?

–Volt egy kulcs élmény az életemben, amikor visszafordultam gyermekkorom hite felé, újra Istenhívő lettem. Sajnos saját hibámból, nagyon–nagyon eltávolodtam a jó Istentől, Krisztustól. Mindez 42 éves koromban volt. Utána valahogy, sok–sok imádság kapcsán jelölte ki számomra azt az utat az Úr. Hogyha jut idő a szakmai munkám mellett, akkor ezeket a tanúságtevő előadásokon próbálom emberközelbe vinni, mert, remélem, hogy ezekkel a találkozásokkal hasznára lehetek az emberek lelki életére. Csak ennyi, és ilyen egyszerű. Vallom, hogy van az embernek készsége, hogy elő mer adni, s nyilvánvaló, hogy erre használ engem a jó Isten. Vigyázni kell, mert én nem pap vagyok, s a teológiában sem vagyok jártas, csak a személyes megtapasztalásomat adom tovább. Nem szabad ezt túllépni s nem szabad többnek hinni, mint ami.

 Az élők javára

–„Természetesen ma is megvisel, ha elveszitek egy betegemet. Megérint a szenvedés, s ez inspirál jobb munkára, s át tudom adni Istennek. Szerintem az orvos feladata az, hogy Istengyógyító lelkületét továbbítsa a tudomány által. A halottak a „mestereim” az élők javára, a tudomány szolgálatában. Én mindezt a kereszt és a feltámadás fényében látom.” – mondta Dr. Csókai András agysebész.

 –A tanúságtevő előadásai milyen hatással vannak az emberekre. Milyen visszajelzéseket kap?

 –Általában jókat. Sok dologban magukra ismernek az emberek. Mindenkinek megvannak a bűnei, nekem is, s abból meg kell térni. Az emberek örülnek annak, ha hallják, hogy hogyan lehet kijönni ezekből a mélységekből. Jó reflexiókat kapok. Erre itt ez a kisvárdai előadás is –a teltházas pódiumteremben– ahol több mint százan voltak s érdeklődéssel hallgatták előadásomat. Egy úttal bemutattam új könyvemet az, „Agysebész rózsafüzérrel –Vallomások útközben–” s többen egyéni problémáikra is igyekeztek választ kapni, az egyéni beszélgetés során.

 –Hogy érzi magát a Honvéd kórházban?

–Nagyon–nagyon jól érzem magam, itt, is mint Miskolcon. A miskolci állomásnak volt egy szépséghibája, hogy a családom nem volt velem, elsősorban a gyerekeim tanulmányai miatt. Itt tulajdonképpen azzal, hogy már nincs az a nagyon sok utazás. Nagy könnyebbséget jelent. A két kórház sprektumában és volumenében különben egyforma a két osztály. Végül engedje meg, hogy egy, Ferenc pápa nemrégiben mondott beszédéből idézzek:

 –„Isten, szerencsére nem fáradt bele a megbocsátásba, sajnos, mi fáradunk bele sokszor a bocsánatkérésbe.”

 – Főorvos úr köszönöm a beszélgetést.

Vincze Péter