Most is volt miről beszélgetni

A Nyírtelekhez tartozó jakusbokori „Öreg” iskolánál a valamikori diákok és a település lakóinak egy része jó hangulatú találkozót tartott a napokban. Az egy évvel ezelőtti találkozón elhatároztuk, hogy az idén ismét eljövünk, tovább folytatjuk a megkezdett beszélgetéseket. S arra is voltak vállalkozók, hogy papírra vetik, s az elkövetkező nemzedékek számára ismertté teszik, miként éltek egykor ezen a településen az őseink, s hogyan tanultak az itteni iskolában a déd-, nagy- és a saját szüleik. Az Összefogás Nyírtelekért Egyesület „Örökségünk” írássorozatának Jakusbokor IV. paléta című hatodik könyve hű tükröt mutat a múltról. (Köszönet érte a közreműködőknek és a támogatóknak!) A 200 oldalas kiadványban benne van minden: táj- és településtörténet, az „új” és a „régi” iskola története, diákok visszaemlékezése, az egykori tanárok portréi, a jelenlegi településen élők tevékenysége, egészségügy, sport, levente- és KISZ-mozgalom s nagyon sok régi és új fotó. Az igazi csodát éppen azok a fényképek jelentik, melyeken az egykori lakóhely és az itteni intézményben tanuló diákok felismerhetőek – természetesen azok is hozzájuthatnak a kiadványhoz, akik nem tudtak részt venni az eseményen.  

Az olajos padló illata

Bemehettünk a régi épületbe (köszönet ezért dr. Hortobágyi Béla tulajdonosnak), megnéztük az egykori osztálytermet, az iskolapadok, a tábla helyét, érezhettük az olajos padló illatát. Az esemény jó hangulatához hozzájárult a nyírteleki Nyírfa Nyugdíjas Egyesület Asszonykórusának műsora, Hanuszik Sándorné Váci Mihály szívhez szóló versének előadása, Rudi János vállalkozó helyszínen főzött babgulyása, valamint Mirkó László barátunk almaadománya is. Most sem búcsúztunk másként: jövőre újra találkozunk! 

Hatvani János Zsolt