A meccsek nem a pályán kezdődnek

Tarnóczy Zalán színes egyéniség: pedagógus, személyi edző, kutató, aki podcastünkben úgy fogalmazott: tanárként éli az életét, és erre nagyon büszke.

– A Nyíregyházi Főiskolán, ahová biológia–testnevelés szakra jártam, az utolsó évben a szakdolgozatom révén bekapcsolódhattam egy nemzetközi kutatásba. Akkor voltunk túl a Tisza ciánszennyezésén, és azt vizsgáltuk, hogy a baktériumok milyen arányban élték túl a mérgezést, és hogy amelyek nem pusztultak el, mennyire váltak szuperbaktériumokká, azaz mennyire terhelhetők nehézfémekkel. Csodálatos volt látni, mire képes a természet, és bár az alkalmazkodóképesség terén nagyon messze vagyunk tőlük, nekem ez nagy lökést adott az élet tiszteletéhez – mondta Zalán, aki 13 éves koráig a fővárosban élt, de inkább vidékinek érzi magát. – Egy akkora toronyházban laktunk, amibe egy falu lakossága belefér. Örültem annak, hogy mivel mindenki ismert mindenkit, nagy volt a közösség összetartó ereje, de volt olyan időszak is, amikor a nagyobb közösségben szocializálódás volt számomra fontos. Egyébként éppen ez a 15 emeletes ház jelentette az első kihívást: a húgom lifttel indult el, én pedig gyalog, és azon versenyeztünk, ki ér a lakásba hamarabb. Akkor szerettem meg a lépcsőzést is, aminek a tanítványaim annyira talán nem örülnek – nevetett Zalán, aki szerint minden fejben dől el.

Néha rögtönöznie kell

– Azt szokták mondani, hogy mire a távolugrásnál a dobbantóhoz érünk, már eldőlt az ugrás sikere, és ez így van, a meccsek sem a pályán kezdődnek. A teljesítményünk gyökere visszanyúlik az előző napokhoz vagy még inkább estéhez. Ha ugyanis nem fekszünk le időben, ha elalvás előtt még telefonozunk, esetleg megeszünk egy fél tábla csokit, vagy megiszunk egy pohár bort, azzal megváltoztatjuk az alvás minőségét. Ennek a jelentőségét pedig a világhírű teniszező, Roger Federer példája bizonyítja: 36 évesen vissza tudott térni a legjobbak közé, és kiderült, hogy ebben egy komoly alvásterápia segítette. A teljesítményt egyébként számos apróság is befolyásolja, így a dehidratáltság vagy egy kontaktsérülés. Mindenki máshogy reagál az őt ért ingerekre, ezért kell például minden sportolót máshogy bemelegíteni. A vegetatív idegrendszeri működések eltérése miatt valakit a kezdés előtt tüzelni kell, másokat viszont csillapítani. Ennek csapatszinten van nagy jelentősége, mert ha a bemelegítéssel nem tudjuk szintbe hozni a játékosokat, 10-15 perc után az egész meccs elúszhat. Néha rögtönöznöm is kell, mert ha a kiégés határán van egy sportoló, nem dolgozhatok vele úgy, ahogy elterveztem, és ez igaz a túlpörgött fiatalokra is.

Ki kell tűzni a célt

– A nem profi sportolók között gyakori, hogy több eltérő irányba is elindul valaki, majd kudarcot vall. Olvas valamit a neten, hall egy módszert, amit a szomszéd kipróbált, és nem érti, miért nem jön a siker. A cél nélkül kevert eljárások kiolthatják egymást, de azt tudni kell, hogy semmilyen szél nem segíthet a hajósnak, ha nem tudja, melyik kikötőbe tart. Meg kell határozni egy irányt, és ahhoz kell tartani magunkat – mondta a szakember.

Csak az istenek ültek

– Az amerikai hadseregben volt egy feladat: guggolásban egy puskát szemmagasságban kellett tartani. Amióta televíziónézéssel szocializálódnak a gyerekek, és székben töltik az óvodát, az iskolát s a szabadidejüket is, az újoncok ezt nem tudják végrehajtani. Édesapám művészettörténész, tőle hallottam először, hogy az egyiptomi ábrázolásokon csak az istenek ültek, az ember sosem – szerintem több embert tett tönkre a szék, mint az atombomba. Nem mozgunk: székben ülve nézzük a szuperfitteket, és leszünk szuperfatek (kövérek, a szerk.). Egyre több munkahelyen vannak állítható magasságú monitorok, illetve székek az asztalok mellett. Ha nem ülve töltjük az egész napot, már tettünk valamit az egészségünkért. Napi ezer kalóriát égetünk el ezzel az egy mozdulattal, sokaknak ennyi megoldaná a túlsúlyproblémáját – adott hasznos tanácsot Tarnóczy Zalán.
(A beszélgetés itt meghallgatható.) 

Eltérések, sajátosságok

– A szív mindent megmutat. Az, hogy a dobbanások milyen gyakorisággal követik egymást, s milyen eloszlásban, sokkal több mindenről árulkodik, mint gondolnánk. A pulzushullámunk nemcsak a szívről, hanem az idegrendszerünkről, sőt a szervezetünk egészének működéséről árulkodik, a sajátosságok és az eltérések mind-mind adatok. Az a magyar fejlesztésű applikáció, ami egy pulzoximétert köt a telefonhoz vezeték nélküli kapcsolattal, ezeket a jellegzetességeket matematikai szinten elemzi – mondta az alkalmazással kapcsolatban Tarnóczy Zalán.