Legyőzte a világot Fehér Farkas

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Nyíregyházán járt Mónus József harci cél- és távlövő íjász. Harminc világrekord fémjelzi a nevét, többek között az a 918 méteres lövés is, amivel abszolút világcsúcstartóvá lépett elő. Emellett tíz világbajnoki, négy eurázsiai és Európa-bajnoki címe is van. Átlőtte már a Niagara-vízesést, a Vereckei-hágót és a Sydney-i Operaházat is.

Az eredményeit felsorolni is nehéz lenne, s ennek tükrében szinte hihetetlen, hogy 2006-ban fogott először íjat a kezébe. Ma már megkerülhetetlen figurája a harci cél- és távlövő íjászatnak. A világverő íjakat maga készíti, s ha megszerezte a győzelmet valamelyikkel, akkor azt elhelyezi a „legyőzhetetlenség falán”. Kétszer nem lő ugyanazzal az íjjal, s az ominózus falon már több mint 300 díszeleg a saját készítésű remekművekből. Eredményeiről, hitéről és elhivatottságáról is mesélt lapunknak.

Egy új világot keresett

– Amikor gépész üzemmérnökként dolgoztam, úgy éreztem, mindent elértem. Akkor még úgy véltem, minden olyan dolgot megcsináltam, ami számomra boldogságot okozott. A gazdasági világ, ami szinte folyamatosan a pénz és az érdek körül forog, már túl sok volt nekem. Egy olyan, másik világot akartam keresni, amiben békében és nyugodtan élhetek – mesélt a kezdetekről Mónus József.

– Bejártam a világot Kínától Mongóliáig, Törökországtól az Egyesült Államokig, Kanadától Ausztráliáig. Ma már nincs olyan íjász, aki kiállt ellenem egy versenyen, és én le ne győztem volna. Sokan szeretnének a maguk módján történelmet írni, ez nekem is célom, és szeretném, ha azok a fiatalok is vágynának erre, akiknek előadást tartok. Nekik nem íjat kell fogni a kezükbe, hanem tanulni, vágyni arra, hogy többek legyenek. A tudás hatalom, a hatalom pedig erő, és ennek a hazának erőre van ám szüksége – hívta fel a figyelmet a rekorder íjász.

Mónus József a magyar büszkeségre három módon kívánja felhívni a világ figyelmét: az egyik módszere az, hogy világversenyeken mindenkit maga mögé utasít. A második, amikor a bástyafokra kiállva, a józan ész határain messze túlmutató távolságokból találja el a célt. A harmadik módszert földrajzi lövéseknek hívja, ekkor óriási távolságra lő, valamilyen nagyon látványos helyszínen – többek között ezért is lőtte át a Niagara-vízesést.

Túl a józan ész határain

– A gyermekeknek gyakran beszélek a tanulás fontosságáról. Már most, egészen fiatalon rá kell ébredniük, mennyire lényeges ez, hiszen aki tanul, az erőssé válik, és a nemzetnek erős emberekre van szüksége. Sokszor meséltem, hogy egyszer egy olyan országban jártam, ahol egy édesanya minden reggel útnak indította gyermekét az iskolába. Ehhez a kicsinek három órát kellett gyalogolnia az őserdőn keresztül, kígyók és egyéb veszedelmek közepette, hogy aztán rongyos tankönyvekből szerezhesse meg a tudást. Az az édesanya jól tudta, hogy gyermeke csak a tudásával lesz képes kitörni a nyomorból, és később méltóbb, emberibb körülmények között élni. Nekünk és a hazai fiataloknak sokkal könnyebb dolgunk van, ám ezt meg kell becsülni – tanácsolta Mónus József, aki minden tevékenységébe rengeteg energiát fektet, és ezt tanácsolja a fiatal generációnak is.

Nincs lehetetlen

– Mindennap legalább ezret lövök, nyolc órán át, legyen akár eső, hó vagy fagy. Többször elszakadtak már az ínszalagjaim, de nekem ez sem számít. Amikor kiállok egy világversenyen, győznöm kell, és nem remeghet meg a kezem. Mindenben rengeteget segít a hitem, és úgy vélem, ha igazán hiszünk valamiben, nincs lehetetlen – emelte ki az íjász, majd gondolatait egy úgynevezett lehetetlen lövéssel példázta. Egy rögtönzött golfpályán hajtotta végre a nem mindennapi lövést: egy leszúrt lándzsa jelölte a lyukat, melytől 60 centiméterre elhelyeztek egy vöröshagymát. Mónus József 165 méterről úgy találta el a hagymát, hogy az pontosan a lyukba gurult.

Amikor kiállok egy világversenyen, győznöm kell, és nem remeghet meg a kezem Mónus József