A magyar futball számára szent ügy

A közelmúltban Vincze Ottó társaságában megyénkben járt Szöllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztője. A megyei kötődéssel rendelkező sportújságíró teqballasztallal lepte meg a  nyíregyházi Szőlőskerti Általános Iskola, valamint a balkányi általános iskola diákjait. Utóbbi helyen meccsnézéssel egybe kötött közönségtalákozón is részt vett, ahol lapunkra is időt szakított.
Budapesten született, de megyénkbe is hazajár. Milyen szabolcsi kötődése van?
Édesapám a ma már városi rangra emelkedett 800 éves település, Balkány egyik tanyáján, Nádastanyán nevelkedett 15 éves koráig, majd felnőttként néhány évre visszatért feleségével, édesanyámmal Abapusztára, az ottani általános iskolába tanítani a hetvenes évek elején, amikor mindenki a városokba igyekezett, ő viszont megírta nagyhatású Homoklidérc című szociográfiáját a Vigíliában a paraszti kultúra végzetes pusztulásáról, ami a szemük előtt zajlott visszafordíthatatlanul. Halála előtt néhány évvel Balkány díszpolgára lett, mint innen indult országos hírű, József Attila-díjas költő. Ma is élnek itt unokatestvérei, Oláh János bátyámat említeném, Balkány alpolgármesterét vagy Mező Sándort, akinek fiai a környék egyik legsikeresebb vállalkozását, a Mezőstahl Kft-t működtetik. Mindkettejük édesanyja Szöllősi lány volt, nagyapám, Szöllősi Mihály testvérei. Egyébként a balkányi rokonaim sokat tettek, tesznek a helyi sportéletért is, főleg a birkózósport és a kézilabda területén. Magam is rendszeresen jövök Balkányba gyerekkorom óta, jó kapcsolatban vagyunk másodunokatestvéreimmel és vannak új barátaim is a környéken, mindenekelőtt Elekes Attila, akivel informatikai fejlesztéseken dolgoztunk sokat az elmúlt húsz évben: a Magyar Labdarúgó-szövetség, majd a Puskás Akadémia honlapját is együtt építettük fel a hőskorszakban. Attila erdélyi fiú, de ide nősült, és ahogy tudom, más vállalkozásai mellett komoly szerepe van ma már a KÁLLÓ-fém Csoport irányításában is. Nagykállóról jut eszembe: a szabolcsi kötődés miatt táncoltunk kőbányai lakodalmunkon feleségemmel a Kállai kettős ősi dallamára. 
Ön a Nemzeti Sport főszerkesztője, A Magyar Sportújságírók Szövetség elnöke, a Nemzetközi Sportújságíró Szövetség (AIPS) európai tagszövetségének az alelnöke és többek között Puskás Alapítvány kuratóriumi elnöke. Számtalan funkciója és ehhez kapcsolódó feladata van, hogy tud ennyi mindennek megfelelni?
Látszólag sok a titulusom, szerteágazó feladatokkal, de ha jobban megnézzük, mind ugyanarról szól, mindnek a fókuszában ugyanaz van: a magyar sport, a magyar futball szent ügye. Márpedig ha a cél világos, ha elég egyetlen biztos pontra függesztenem a tekintetem, miközben mégoly háborgó vizeken imbolyog a hajónk, sőt a flottánk, akkor annyira azért nem bonyolult a helyzet. A Puskás-ügyek, a Puskás Akadémia, a Nemzeti Sport, a sportújságíró-szövetség, a Sportrádió és minden, amit csinálok, számos területen átfedésben van és egy irányba tart.

A tisztségek közül sok kapcsolódik az Aranycsapathoz, illetve Puskás Ferenchez. Kulcsszerepe volt az év góljáért járó FIFA Puskás-díj 2009-es megalapításában és Puskás Ferenc tárgyi örökségének hazahozatalában Spanyolországból. Miért érzi fontosnak a Puskás-hagyomány ápolását?
Puskás Ferenc és az Aranycsapat története nagy magyar sikersztori a huszadik századból, amelyről mindig azt hallottuk, hogy tragikus és végzetes volt a magyarság számára. Valóban roppant megpróbáltatások elé állított bennünket a történelem, elég ha Trianonra, a Don-kanyarra, a holokausztra, a kommunista terrorra gondolunk, ám ha egyet hátralépünk, akkor azt látjuk, hogy a nagyvilág ingerküszöbét két történetünk érte el: 1956 hallatlan hősiessége és az Aranycsapat zsenialitása. Ez a két történet pedig Puskás Ferenc életútjában döbbenetes erővel fonódik egymásba. Puskás ráadásul a futball vb-k, a Bajnokok Ligája, a Real Madrid szupersztárja volt, ezek ma is divatos márkanevek, ha úgy tetszik, trendi brandek, és az általunk kilobbizott FIFA Puskás-díj, a világszerte népszerű focis kártyák, valamint a legfiatalabbak által űzött FIFA videójáték révén Puskás Ferenc neve a legújabb nemzedékek számára is közismert. Nincs más dolgunk, mint Puskás máig töretlen népszerűsége révén minél többekhez eljuttatni ennek a magyar világsztárnak a fantasztikus üzenetét, ami a hazaszeretetről, a virtuozitásról, a humorról, a nagylelkűségről, a bajtársiasságról, csupa általánosan érvényes értékről szól.
Nem csak írott formában és régi tv felvételeken elevenedik meg már labdarúgásunk legfényesebb korszaka, hanem musical formában. Hogyan látja, sikeres-e ez a témától szokatlan műfaji feldolgozás?
Annál, hogy én hogy látom, többet mond az a tény, hogy az elmúlt három év messze legnézettebb hazai színházi produkciójáról beszélünk, már csaknem százezren látták Szente Vajk, Szabó László és alkotótársaik remekművét, s ami igazán örömteli számomra, magával ragadja a legfiatalabbakat, a gyermekeim korosztályát, akik nem, hogy játszani nem látták Puskásékat, de már öregen sem ismerhették őket. Puskás szeretetreméltó és friss egyénisége, elsöprő lendülete, impozáns sikerei és ezek interpretálása ebben a közérthető, mégis lélekemelő és megrázó musicalben azonban pillanatok alatt meghódították a nézők minden nemzedékét. 
Térjünk át a jelenre. A magyar labdarúgó válogatott az utóbbi években egyre jobban teljesít, a 2020-as részben hazai rendezésű kontinenstornán a mindenki által csodált Puskás Arénában döntetlen játszottunk Franciaországgal, majd a németekkel. A nemrég véget ért Nemzetek Ligája A csoportban az olaszok mögött a második helyen végeztünk. Úgy, hogy a világbajnokságon részt vevő angolokat oda-vissza vertük, Londonban nem is akárhogy. A Katarban levitézlő németek ellen pedig négy pontot szereztünk. Hogyan látja a mostani válogatott helyzetét ezek tükrében?
A 2022-es sikereinkkel kapcsolatban nem tartom túlzónak az összehasonlításokat a magyar futball legfényesebb sikerivel. Természetesen még nem tartunk ott, mint az Aranycsapat, de a 4-0-s angol verés bizony még a 6:3-nál is nagyobb különbségű győzelem, s ahogy akkor Puskásék, most a Puskás-akadémisták rugdosták a gólokat: Sallai Roland és Nagy Zsolt révén összesen hármat, míg a negyedik találatunk egy Honvéd-akadémista, Gazdag Dániel nevéhez fűződik. A németeket tétmeccsen most vertük meg először az 1954-es világbajnokság óta. Telhetetlen hozzáállás, de én nagyon sajnálom, hogy a világraszóló csoda, a Nemzetek Ligája legjobb négy csapata közé jutás küszöbén megbotlottunk, amikor a nehezén már túl voltunk, megvertünk két világbajnokot, az angolokat és a németeket, s „csak” egy döntetlen kellett volna az olaszokkal. Ezzel együtt is lenyűgöző Marco Rossi és a csapat 2022-es teljesítménye, nem véletlenül esélyes a válogatott megint az Év csapata címre, ami 1985 óta a legutóbbi időkig nem volt jellemző az Év sportolója szavazásokra…

Újbóli megválasztották az AIPS alelnökének, amihez gratulálunk. Örvendetes, hogy Csisztu Zsuzsa első magyar nőként a világszövetség alelnöke lett. Sportdiplomáciai szempontból mekkora jelentőségű, hogy két magyar újságíró is ott van a globális, illetve kontinentális testület elnökségében? Hogyan profitálhat ebből a magyar sport, illetve a magyar sportújságírás?
A gratulációt köszönöm szépen, a Szabolcshoz ugyancsak kötődő alelnök asszony nevében is! A magyar sportdiplomácia előretörését egyben kell néznünk. Azt, hogy lassan, de biztosan szivárgunk vissza a sportvilág meghatározó nemzetközi pozícióiba. Csányi Sándor mai befolyását a FIFA-ban és az UEFA-ban talán csak Barcs Sándor, Sebes Gusztáv és Szepesi György egykori helyzetéhez lehet hasonlítani. A Nemzetközi Olimpiai Bizottságban olyan új fiatal tagunk van, mint Gyurta Dániel nagykövet kollégám, aki a magyar hivatalos diplomácia támogatását is maga mögött tudhatja. A hazai rendezésű világversenyek nem csak megerősítik a magyar vezetők pozícióját, megbecsülését a nemzetközi testületekben, de sok fiatal szakemberünknek adnak pótolhatatlan lehetőséget a nemzetközi sportelit mindennapjaiba való bekapcsolódásra. Az AIPS, a csaknem százéves Nemzetközi Sportújságíró Szövetség is mindig ott volt a sportélet fősodrában, olyan magyar sportdiplomaták köszönhetik a kezdő lökést az AIPS-nek, mint Gyulai István, aki egyenesen a Nemzetközi Atlétikai Szövetség főtitkári székébe katapultált az AIPS főtitkári székéből vagy Gyárfás Tamás, aki szintén itt kezdte nemzetközi pályafutását, hogy aztán évtizedekig a FINA egyik meghatározó vezetője legyen. 
A modern világban, egyre jobban háttérbe szorul a print média és előtérbe kerülnek a különböző közösségimédia-platformok. Ez milyen új kihívások elé állítja a szakmát, milyen követelményeknek kell megfelelnie egy modern újságírónak?
Az, hogy a technológiai robbanásnak köszönhetően sokkal egyszerűbb eljutni a nyilvánossághoz, sokkal demokratikusabbá tette a szakmát és ez örömteli jelenség, bárki közzéteheti a véleményét, fotóját, videóját. Ez viszont elhozta a fals hírek, a fakenews korlátlan terjedésének a korszakát is, ami nagy veszélyekkel jár. Az igazi újságírók felelőssége azonban nem csökkent és a szakmánk értékei is változatlanok, a „tartalmak” inflációja kimondottan felértékelte ezeket: a jó íráskészséget, a hitelességet, a pontosságot, a gyorsaságot, a felkészültséget, a anyanyelv- és idegennyelv ismeretet és így tovább.
Az év vége hagyományosan az elcsendesülésé, a pihenésé. Hogyan töltötte az ünnepeket?
Amennyire lehetséges a családra, a három lányomra, a feleségemre és a tágabb családra háruló nagyobb figyelemmel, a velük töltött több idővel, közös pihenéssel. Persze rögtön lelkiismeret-furdalásom támad, ha erről beszélek, hiszen nem elég, hogy még advent negyedik vasárnapját is Dohában, a katari futball vb helyszínén töltöttem, de ilyenkor mi a sportújságíró-szövetségnél már mindig az Év Sportolója Gálára készülünk, s ha nem egyeztetnénk az ünnepek alatt is folyamatosan, most, a 65. alkalommal sem lennénk képesek méltó módon megrendezni ezt a nagy hagyományú és nagy presztízsű ünnepséget, amelyet január 9-én tartunk először a felújított budapesti Operaházban, minden eddiginél nagyobb létszámú és rangosabb vendégsereggel…