Hatalmas élménnyel gazdagodtak

A történelem ismételte önmagát. 

Korábban rendszeresen Nyíregyházán rendezték meg a Megyei Kupa döntőjét, ám a Városi Stadion újjáépítése miatt tavaly változtatni kellett a helyszínen, és a megye legimpozánsabb futballpályáján, a kisvárdai Várkerti Stadionban bonyolították le a finálét. A választás abszolút bevált, a Csenger és a Tarpa jó időben, remek körülmények között játszott izgalmas, tizenegyespárbajba torkolló mérkőzést. 

Fontos Somlyai-találatok 

Nem is lehetett kérdés, hogy az MLSZ Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei igazgatósága idén is Kisvárdára vinné a döntőt, amiben partner volt a Várda Labdarúgó Kft. 

A helyszín tehát adott, az időjárásra szerdán sem lehetett panasz, így a Nagyecseden és az Újfehértón volt a sor, hogy a kilátogató szépszámú közönség jó meccset láthasson. 

Erre abszolút megvolt az esély amiatt is, mert a mögöttünk hagyott megyei első osztályú bajnokságban mindkétszer döntetlent hozott a két csapat összecsapása. A főszereplők ezúttal sem okoztak csalódást. Barta Gábor már a 12. percben előnyhöz juttatta a Fehértót, a válasz csak a 76. percben jött Somlyai Gábortól (a márciusi bajnokin a 17. és a 78. percben születtek a találatok). A tizenegyespárbajban épp utóbbi talált be utoljára (5–4), ezzel a Nagyecsed elhódította a kupát. 

Fokozták a nyomást 

Az ecsediek egész tavasszal fantasztikusan meneteltek – kilenc győzelem mellett csupán egyszer kaptak ki –, szereplésüket a kupasikerrel koronázták meg. 

– Jó hangulatban készültünk, a srácok megfelelően hangolódtak a mérkőzésre – értékelt Kósa József, a Nagyecsed edzője. 

– Nem is lehetett ez másképp, hiszen csodálatos stadionban futballoztunk, ami hatalmas élmény volt mindenkinek. Nagyon jó csapat ellen játszottunk. Az első félidő az Újfehértóé volt, ami nem meglepetés, mert a bajnoki meccseken is mindig az első játékrészt nyomta meg inkább, míg a második a miénk volt. Ez így alakult most is. A szünetben kértem a srácokat, hogy helyezzünk nagyobb nyomást az ellenfélre. Vártam, hogy mikor jön a gól és jött is szerencsére, a játékosaim mindent megtettek ezért. A végén a tizenegyespárbaj már lutri, a szerencse dönt, de megérdemelten nyertük meg a kupát. A szurkolókkal közösen ünnepeltünk a meccs után. Hatalmas élménnyel lettünk gazdagabbak.