A pályán elmúlt Zoli lámpaláza

A Szélesi Zoltán vezette U17-es csapat nem játszhat tétmérkőzéseket tavasszal, az UEFA ugyanis a járványhelyzet miatt törölte az idei korosztályos Európa-bajnokságot. A mieink így a következő hónapokban csak felkészülési mérkőzéseken léphetnek pályára, ezek közül a sorban az első a románok elleni összecsapás volt február 17-én Gyulán. A mérkőzés 70. percében csereként lépett pályára a Nyíregyháza Spartacus játékosa, Gincsai Zoltán is.

Feladatára koncentrált

A Zrínyi Ilona Gimnázium 10.-es tanulójának volt kitől örökölnie a tehetségét, hiszen anyai nagyapja az a Szekrényes András, aki az 1970-es évek végén és az 1980-as évek elején a Szpari színeiben 10 NB II.-es és 14 NB I.-es mérkőzésen keserítette meg az ellenfél csatárainak életét.

– Tízévesen kezdtem el focizni, de már óvodában állandóan a labdát nyüstöltük. Gyermekkoromban jó pár edzésre nagypapám vitt el, aki szintén a Szpariban játszott – elevenítette fel a kezdeteket az ifjú tehetség.

A 17 éves belső védőnek nem ez volt az első fellépése a különböző korosztályos nemzeti válogatottakban.

– Először U15-ös válogatottba kaptam meghívást, amelynek tagjaként részt vettem egy finnországi tornán. A következő korosztályba nem kaptam meghívást, így nagy örömmel töltött el, hogy ismét számítanak rám. – Tavaly nyáron kaptam először meghívást az U17-esek összetartására, Telkiben töltöttünk el közösen három napot.

Az edzések után az éles bevetés sem váratott sokáig magára, a második félidőben bizonyíthatott a Szpari focistája.

Számítottam rá, hogy Szélesi Zoltán pályára fog küldeni, és megmutathatom, hogy mire vagyok képes.

– Szünetben szóltak, hogy cserélni fogunk, titokban reménykedtem, hogy én is köztük leszek. Rövid időt töltöttünk az öltözőben, mikor útjára indult a labda a második félidőben, elkezdtünk melegíteni, aztán a 65. percben szóltak, hogy készüljek, mert csere lesz. Melegítés közben nagyon izgultam, de amint a pályára léptem, elmúlt a lámpalázam, csak arra koncentráltam, hogy jól oldjam meg a feladatomat. Szélesi Zoltán azt kérte, hogy ne vagdossam el a labdákat, hanem próbáljam megjátszani a társaimat, és minél több román támadást akasszak meg.

Szoboszlai is a példaképe

Gincsai Zoltán a végén azt is elárulta, hogy két kedvence és példaképe van. Hátvédként csodálja Virgil van Dijk játékát, tetszik neki, hogy a holland válogatott játékos rövid idő alatt a Liverpool meghatározó tagja lett. Szoboszlai Dominikra pedig példaképként tekint, mert szerinte mindenkinek utat mutatott azzal, hogy céltudatos munkával ilyen fiatalon is topszintre jutott.

Mi pedig bízunk benne, hogy Gincsai Zoltán fejlődése töretlen lesz, és a korosztályos válogatottak mellett nagyapja nyomdokaiba lépve a Szpari felnőttcsapatában is szóhoz jut majd, ahol egyébként a múlt nyáron már pár percet eltöltött a pályán a Kassa elleni edzőmérkőzésen.

BB