Egy bosszúálló habverő Mexikóból

Aki azt hiszi, hogy az év legjelentősebb sporteseménye a nyári olimpia, netán a labdarúgó Európa-bajnokság volt, nagyot téved! A sportolók legjava vasárnap a Bárány Frigyes Stúdióban mérkőzött meg egymással: a pehelysúlyú filmszinkronúszás olimpiai bajnoka – Kuthy Patrícia – és a drámaratonfutás világcsúcstartója – Illyés Ákos – küzdelmének győztese a közönség volt. A nézők, akik olyan sokan voltak, hogy alig fértek be a X. Nyírségi Limerickíró Bajnokság fináléjára, s akik több mint három óra elteltével láthatóan vidámabban, boldogabban tértek haza. Úgy, hogy közben könnyesre nevették magukat, pezsgővel koccintottak és persze a tortából is kaptak egy-egy szeletet. Merthogy ez egy szülinap volt: egy olyan ünnep, ami a Móricz Zsigmond Színház művészeinek jóvoltából mindenki számára sokáig emlékezetes marad.

A nosztalgia jegyében 

„A limerick falakon tör át, gombot kézbe hát. AABB, A a vége. A formát tudjuk rég, fújjuk évről évre” – a We are the world dallamaira írt, megzenésített verssel nyílt meg a döntők döntője, Ákos és Pati  pedig a megható sorok közé e cikk szerzőjét is becsempészte (még senki nem írt rólam dalt, köszi). A finálé első része a nosztalgia jegyében telt, mert hát a tíz év mégiscsak tíz év, a jubileum pedig alkalmat adott az újításokra is. Itt volt velünk Eta, a troll – Demeter Anna –, erre a soha vissza nem térő alkalomra pedig összeállt a Limerick Brothers, a zenekarnak pedig, amit Tamás Attila, Horányi Tamás és Szegeczki Bence alkotott, a döntő alatt nagyon fontos szerep jutott. És persze a visszatekintésnek: egy videó segített felidézni a korábbi döntőket, és megtudtuk, tíz év alatt mennyi minden történt a finálék főszereplőivel – akik közül Horváth Viktor, Jenei Judit, Szép Evelin és Tóth Károly a csapatverseny hat középdöntős alkotásának – Biznisz, Kocsikázunk, Egy kis félreértés, 27, Gól, BuliZoo – előadásában is segédkeztek. Nem volt könnyű dolguk: a nézők mondtak egy országot, egy tárgyat és egy hangulatot, nekik pedig ezeknek megfelelően kellett verselniük. Persze, tökéletesen megoldották és megmutatták, hogy passzol Mexikóhoz egy bosszúálló habverő, Franciaországhoz az imbuszkulcs, vagy Madagaszkárhoz a gémeskút. Jöhetett a szavazás: a legtöbb gombot a Gól és az Egy kis félreértés kapta, a döntőben pedig a zenei aláfestésnek megfelelően adta elő Ákos és Pati a verseket. Aki nem látta, bánhatja: még Süsü is kíváncsi volt arra, hogyan röpködtek pillangók a Bárány Frigyes Stúdióban.

Örökös győztesek

Az egyéni döntőbe jutott limerickeket – Köszönési formák, Baltikum, Panellakás, Animal morse, Petipapa, Kövér könnycsepp, Hallgatni arany és Vidor – a főszereplők dalba öntötték. Szólt a Nessun Dorma, az ABBA-tól a Winner takes it all, a Miért nincs két életem, a Lambada, Gianni Morandi slágerét, a Ritornerót pedig Horváth Viktorral közösen énekelte el Ákos – a nagy sikerű Anconai szerelmesekben Viktor adja elő a dalt. A nézők az Egy kis félreértést és a Baltikumot juttatták a döntőbe, ahol suttyón, gyerekesen, ijedten, butácskán, teátrálisan mutatták be az ötsorosokat a művészek, akik az egyik fordulóban láthatatlanná, sőt, csigává változtak. Sokszor ők is annyira nevettek, hogy csak kis szünet után tudták folytatni a produkciót: még ennyi év után is képesek meglepni egymást egy-egy szóviccel, poénnal, mozdulattal, zseniális volt! A győztes az Egy kis félreértés lett, az eredményhirdetéskor pedig kiderült: mindkét kategóriában Radeczky János és felesége, Radeczkyné Pór Zsuzsanna nyerte a 10. döntőt. Ami méltó volt az ünnephez, a jubileumhoz. Köszönet jár olvasóinknak, akik ezúttal is rengeteg limerickkel ajándékoztak meg bennünket, és persze a művészeknek, akik szívüket-lelküket beletették a produkcióba, s akiket páratlan improvizációs tehetségük  tesz örökös limerick győztesekké. 

Győztes limerickek 
Baltikum
Legyen ez a tenger Balti ! - szólt az Úr és lett. /Mondá az Úr: legyen litván, lett. /Azok meg csak néztek. / Nincsenek itt észtek? /Adok nektek észt is, és bizony úgy is lett.

Egy kis félreértés
Kérleli a kocsma népét a szegény legény Áronka. / Rugassanak éngem már be ma délután háromra! /Egy, kettő, három, most repül az Áron, /egy vad csikóval berugatták a kocsmakerti árokba.