Helyi közélet

2015.09.09. 07:53

Kísértetvárosok, szellemfalvak Szabolcs megyében

Szabolcs-Szatmár-Bereg - Ezeken a településeken egyre több házra kerül ki az „eladó” tábla. Ezeken a településeken minden tizedik ház lakatlan. Az idők jelei... A sztori ugyanaz: meghaltak a tulajdonosok, így gyerekeik, unokáik próbálják eladni az ingatlanokat. Ám vannak házak, amit még ár alatt sem vesz meg senki...

Szabolcs-Szatmár-Bereg - Ezeken a településeken egyre több házra kerül ki az „eladó” tábla. Ezeken a településeken minden tizedik ház lakatlan. Az idők jelei... A sztori ugyanaz: meghaltak a tulajdonosok, így gyerekeik, unokáik próbálják eladni az ingatlanokat. Ám vannak házak, amit még ár alatt sem vesz meg senki...

Sok falu öregszik, a kicsi és a városoktól távolabb eső településekről amint tehetik, elköltöznek a fiatalok. Az érintett falvakban rengeteg az üres ház, hiszen ha meghalnak a tulajdonosok, a gyerekeik, unokáik eladják az ingatlanokat. Az árak nevetségesen alacsonyak, a határhoz közel eső részeken nem ritka az ukrán vagy román tulajdonos. De mit tehetnek a falvak azért, hogy megtartsák a lakóikat, vagy esetleg növeljék is a lakosságszámot? Néhány évvel ezelőtt Rábakecöl önkormányzata azzal támogatta a letelepedni szándékozókat, hogy egy forintért kínált építési telkeket, azóta több helyen is támogatják anyagilag a beköltözőket. A probléma az ország keleti részét is érinti: a fiatalok egy része nemcsak szülőfaluját, de még a megyét is elhagyja.

Tyukodon statisztikailag minden tizedik ház üresen áll: a 900 ingatlanból 90–100-at nem laknak, de az önkormányzat mindent megtesz azért, hogy helyben tartsa a családalapítás előtt álló tyukodi fiatalokat.

Említhetnénk Tiszaeszlárt is, ahol ha egy-egy ingatlan „eladósorba” kerül, az önkormányzat igyekszik megvásárolni azt, majd méltó „kérőnek” eladni.

Jármi egyik utcájában bukkantunk rá tegnap egy pici, már igen megviselt házikóra. Falán rozsdás tábla hirdette, hogy eladó. Igaz, csak telekként, a ház első ránézésre is bontásra ítélt.

Évekkel ezelőtt meghalt a néni, aki itt lakott, most a családja árulja a portát – elegyedett beszélgetésbe velünk Éva. A postás hölgy úgy tudja, sok a vevőre váró ingatlan a településen, a téglaházakért átlagosan 3–4 millió forintot kérnek, lejjebb egyszobás vályoglakásokat már 1–1,5 millióért meg lehet venni. – Az jó lehet fiataloknak, mert rendbe tudják tenni apránként, de nem nagyon van rájuk kereslet. – Jármi szerencsés helyzetben van, hiszen Mátészalka közelsége miatt sok a beköltöző. Van egy utca, mi csak Újköznek hívjuk, ott sok szalkai vett házat, és szépen felújították mindet – tette hozzá.

„Hazavárunk benneteket!”

– Tyukodon statisztikailag minden tizedik ház üresen áll. Bár az alig több mint kétezer fős településen a 900 ingatlanból 90–100-at nem laknak, ez nem jelenti azt, hogy a faluban megállt volna az idő – hangsúlyozta Czibere József polgármester, majd érdekes folyamatokra világított rá.

Mint mondta, a település lélekszáma az utóbbi évtizedben stagnál. Az elhunytak helyébe nemritkán kettős állampolgárok, román, ukrán családok költöznek, és átjárnak dolgozni a határon túlra.

– A döntésük érthető, hiszen jó áron lehet hozzájutni egy-egy ingatlanhoz, a falunk pedig csendes, békés és vendégszerető. Emellett arra is odafigyelünk, hogy helyben tartsuk a családalapítás előtt álló tyukodi fiatalokat. A település két nagy munkáltatója, az önkormányzat és a konzerv­gyár igyekszik mindenkinek munkát adni, aki valóban dolgozni akar. Mivel főleg szakképzett munkavállalókra lenne igény, (át)képzéssel segítjük az elhelyezkedésüket, foglalkoztatásukat.

– Öröm látni, amikor egy ifjú, dolgos pár nálunk rak fészket. Akiket tanulmányaik vagy a gazdasági kényszer elszólított Tyukodról, azoknak azt üzenjük: „Hazavárunk benneteket!” – fogalmazott Czibere József. A polgármester hozzátette: a vártnál is sikeresebben zajlik náluk a romaintegráció. Több mint félszáz család kapott támogatást szociális uborkatermesztésre, mindenki maradéktalanul teljesítette a feltételeket, és nem tékozolta el a kemény munkával megkeresett bevételt. A tyukodi kertek 60 százaléka művelt, rendezett, a fiatalok egy része azt fontolgatja, hogy komfortosabb ingatlanba költözik családjával a településen. Mivel ­„szocpolt” csak az kaphat, akinek folyamatos munkaviszonya van, nem kell tartani attól, hogy olyan sokgyermekes családok vásárolnának eladó ingatlant, akik megmérgeznék a környékbeliek békéjét.

„Szocpolcsalók kíméljenek!”

Tiszaeszlár önkormányzatát sem ejtették a fejére. Szeretnék, ha többen laknák a falut, de nem mindenáron.

– A mennyiségi szempontok mellett a minőségi szempontokra is ügyelünk, ugyanis mindenkinek jól felfogott érdeke, hogy Tiszaeszlár ne váljon bűnözők, bajkeverők és szocpolcsalók otthonává – szögezte le Nagy Tibor polgármester, majd hozzátette: amikor egy-egy ingatlan „eladósorba” kerül, az önkormányzat igyekszik megvásárolni azt, majd méltó „kérőnek” továbbértékesíteni.

– Meggyőződésem, hogy így sok bajtól kíméljük meg a falu dolgos, becsületes népét. Aki tisztességes és boldogulni akar, annak minden eszközzel igyekszünk segíteni abban, hogy itt kapjon munkát, és nálunk élje le az életét.

Lépések az elnéptelenedés ellen

Pakson az önkormányzat minimum 300 ezer, maximum 750 ezer forint vissza nem térítendő támogatást adott azoknak a 35 év alatti pályakezdőknek, akik ott szerettek volna lakást vagy családi házat építeni, illetve vásárolni, valamint képesítésüknek megfelelő munkakörben Pakson kívántak dolgozni.

Rábakecöl önkormányzata a letelepedni szándékozókat néhány éve azzal támogatta, hogy egy forintért kínált építési telkeket, illetve 400 ezer forint vissza nem térítendő támogatást adott a költözőknek, továbbá 20 ezer forintot kiskorú gyermekenként és öt év mentességet a kommunális adó megfizetése alól.

Tápszentmiklós általános iskolája 2007 nyarán került veszélybe, az ötödik évfolyamra az előírtnál eggyel kevesebb diák járt. A képviselő-testület úgy döntött, hogy Magyarországon akkor még ismeretlen „módszerrel” szerez diákokat: felújíttatták a falu üresen álló házait, és két évre ingyen lakáshasználatot ajánlottak azoknak a nagycsaládoknak, ahol ötödikes gyerek is volt. 2009-ben megismételték az akciót, így három és fél év alatt ötvenhat gyerekkel lett több a faluban.

Besenyszögön az önkormányzat tizenöt közművesített telket alakított ki. Amennyiben a telket vásárlók három esztendőn belül építkeznek és bemutatják a használatba vételi engedélyt, visszakapják az általuk kifizetett telek árának felét. Gyermekvállalás esetén további kedvezményekben részesülnek, három gyermek esetén visszakapják a telek árának másik ötven százalékát is.

KM-BM, PI

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában