Hatvan éve kapott új nevet a Kelet-Magyarország napilap

Nyíregyháza - A Kelet-Magyarország immár több mint 72 éve a megye első számú lapja, de ma is ismert nevét csak hatvan évvel ezelőtt nyerte el.

A újság ez idő alatt nemcsak nevében, de megjelenésében, terjedelmében és tartalmában is sok változáson esett át.

A Nyírvidéktől a Néplapig

Négy hónappal a Nyírvidék megszűnése után, 1944. november 8-án indult Magyar Nép címmel a megye új lapja – ekkor még csak kétnaponta jelent meg az újság, majd 1946. április 24-étől már napilapként lehetett hozzájutni. Az 1946-tól a Szociáldemokrata Párt lapjaként működő Nyírség című újság – a két munkáspárt összeolvadása után – egyesült a Magyar Néppel, aminek eredményeképpen 1948. április 18-ától Nyírségi Magyar Nép címmel folytatódott az újság története.

A Magyar Népköztársaság kikiáltásával és a Rákosi-diktatúra kiépülésével 1949. október 30-ától már Nyírségi Néplapként futott az újság, majd a tanácsok megszületésével 1950 és 1956 között hol Szabolcs-Szatmári Néplapként, hol pedig csak Néplapként lehetett kapni. Az új politikai berendezkedésnek megfelelően a korszak híressé vált munkásmozgalmi jelszava, a „Világ proletárjai egyesüljetek!” is helyet kapott fejlécben – az újság ekkor már az MDP Szabolcs-Szatmár Megyei Bizottságának lapjaként futott.

Kötőjel nélkül

Rákosi Mátyás 1956-os távozása után az újság a Megyei és Városi Munkástanács lapjává vált, majd az októberi forradalom és szabadságharc napjaiban hivatalos neve a Szabolcs-Szatmár Népe lett, amely néven 1957 elejéig lehetett kapni. Az újságot – mely ekkor már az MSZMP Megyei Intéző Bizottsága és Megyei Tanács Lapja volt – Kopka János szerkesztette, 1957. február 1-jén hivatalosan is felvette a Kelet-Magyarország nevet.

Érdekesség, hogy az 50 fillérbe kerülő lap címét augusztus 19-éig kötőjel nélkül tüntették fel a fejlécben. A Kádár-rendszer idején további változásokon esett át a lap: 1963. április 1-jétől a vasárnapi szám már 12 oldalon jelent meg, míg a kulturális és sportrovat terjedelmét megnövelték.

A fejléc formája, megjelenése is több ízben átalakult – például 1975. július 1-jétől már kék színű hátteret kapott az újság fekete betűs neve. A közvélemény és a megnyilvánuló igények hatására alakították ki a gyermek-, a helyi és külföldi hírek rovatait, vezették be az apróhirdetéseket és gyászjelentéseket, a rejtvényt és a horoszkópot.

A rendszerváltás után

A rendszerváltás évei is hatással voltak az újság megjelenésére: 1989. július 1-jétől a „Világ proletárjai egyesüljetek!” jelszó kikerült a fejlécből, a Kelet-Magyarország pedig Szabolcs-Szatmár Megyei Politikai Lap lett.

Augusztus 26-ától a megye elnevezése kibővült Bereggel, szeptember 23-ától már „Társadalmi-Politikai Napilap”, majd 1991. január 16-ától „Független Napilap” lett az újság, ugyanis ekkor az Inform Média Kft. nevű osztrák befektetőcsoport a Hajdú-bihari Napló és az Észak-Magyarország nevű regionális lapokkal együtt megvásárolta a Kelet-Magyarországot is.

Az 1990-es években és az ezredfordulót követően az újság stílusa változott, és ez a fejléc többszöri átalakulásán is megmutatkozott: először 1994-ben, majd 1998-ban, végül pedig 2003-ban és 2004-ben – jelenlegi formáját pedig 2010 elején nyerte el. Az Inform Média Kft. 2000-ben elindította a Kelet-Magyarország mellett a Vasárnapi Kelet nevű újságot, mely kezdetben 3000, néhány hónappal később pedig már 17 000 értékesített példányszámmal bírt.

A digitális korszak

A megyei sajtó 2001-ben Szabolcs Online néven internetes hírportálként is megjelent a világhálón, majd 2013-ban kelet.hu címen az újság digitálisan is elérhetővé vált. A Kelet-Magyarország ékes példája annak, hogy a megyei sajtó mindig képes megújulni és igazodni a korszak igényeihez.

- Holmár Zoltán történész, Jósa András Múzeum -

Címpályázat

1957. február 1-jei Kelet címlapjáról: „Megyei lapunk mától kezdve Keletmagyarország címmel napi hat, vasárnap nyolc oldallal jelenik meg. Az új cím kiválasztására – mint ismeretes – pályázatot írtunk ki. A beküldött sok száz javaslat között igen gyakran fordult elő a fenti cím, amely lényegében a legtömörebben fejezi ki tájegységünket is, amelybe beletartozik Szabolcs, Szatmár, Bereg. A pályadíjat az első javaslattevő, a nyíregyházi Dienes István nyerte el, számos pályázót részesítettünk könyvjutalomban.