Hipertónia – alattomosan, sokszor tüntetek nélkül károsítja a szervezetet

– Valóban egyre több a 45-55 évesek körében a magas vérnyomás – erősítette meg felvetésünkre dr. Zilahi Zsolt kardiológus főorvos, akit a hipertónia betegségről, tünetekről és a megelőzés lehetőségeiről kérdeztünk. 

– Az optimális vérnyomás 120/80, ezt célozzuk meg a kezeléskor, magas vérnyomásról pedig akkor beszélünk, ha a tartomány eléri a 140/90-et. Fontos, hogy ezt ne egyetlen mérés, hanem 24 órás vérnyomás-monitorral ellenőrizzük – mondta a hipertonológus, aki hozzátette: az utóbbi időben egyre inkább háttérbe szorul a rendelőben a vérnyomásmérés, mert nem ideális keretek között mérnek, hiszen a „fehérköppeny-effektus” már a rendelőben érkezés előtt elkezdődik. A vérnyomás mérésének vannak optimális körülményei, öt percig a páciens üljön nyugodtan, teljesen engedje el magát, vagyis az izmai ne feszüljenek, a hátát támassza meg és a felkarja lehetőleg legyen egy vonalban a vérnyomásmérővel – sorolta a főorvos, s megjegyezte: sokkal megbízhatóbb a beteg által vezetett vérnyomásnapló. 

– Ezt vesszük alapul, valamint a 24 órás értékeket, amikor kimondjuk egy-egy esetben a magas vérnyomás diagnózist. A szisztolés nyomás azt mutatja, hogy a szív összehúzódásakor a vér milyen erővel pumpálódik ki az artériákba, azok milyen mértékben tágulnak ki, hogy a vértömeget befogadják és hatnak az érfalakra. A diasztolés nyomás pedig azt, hogy a szív elernyedésekor az artériákban lévő nyomás mennyire marad fenn, vagyis mennyire húzódik össze – ismeretet a főorvos.

Primer és szekunder hipertónia

– A magas vérnyomásnak több típusa létezik, melyek közül a leggyakoribb a primer, vagyis az elsődleges magas vérnyomás. Ilyenkor nincsenek nyilvánvaló okok, hanem több rizikótényező – a genetikai hajlam, elhízás, cukorbetegség, az életkor, a dohányzás, a túlzott alkohol- és sófogyasztás, a testmozgás hiánya, a fokozott stressz – együttesen okozzák a magas vérnyomást. Ezekben az esetekben az egészséges, sószegény étrend, több gyümölcs és zöldség fogyasztása, az életmód megváltoztatása, a rendszeres testmozgás segíthet kezelni a betegséget és csökkenteni a szövődmények kockázatát is – magyarázta dr. Zilahi Zsolt, és kifejtette: a menopauza a nőknél, illetve a fizikai inaktivitás is rosszul hat a vérnyomásértékekre, ahogy azok is jóval nagyobb eséllyel lesznek hipertóniások, akinek a szülei is magas vérnyomással küzdenek.

A másodlagos, azaz szekunder hipertónia hátterében egyértelműen kimutatható ok, például egy alapbetegség áll, ami lehet obstruktív alvási apnoe, pajzsmirigyzavar, veseartéria-szűkület, a mellékvese működésének zavara, szteroid túltermeléssel járó daganatok, illetve a veleszületett aortaszűkület. 

– Az alvási apnoe egy súlyos, ismételt légzésleállással jelentkező alvászavar, mely fokozott kardiovaszkuláris rizikótényező, számos szív– és érrendszeri szövődmény, például érelmeszesedés, szívritmus-zavar, stroke, szívinfarktus okozója lehet – emelte ki a hipertonológus, hangsúlyozva, akár gyógyszerek – többek között fogamzásgátlók, orrcseppek, nem szteroid gyulladáscsökkentők, daganat ellenes gyógyszerek, élvezeti szerek – is okozhatják a másodlagos hipertóniát.

Visszatérve az egyre gyakrabban érintett 45-55 éves korosztályra dr. Zilahi Zsolt elmondta, bár furán hangozhat, de 40 éves kor után kezd el jelentkezni az időskori magas vérnyomás.

– Egyre merevebbé válik az érfal, az elasztikus rostok száma csökken, elveszíti rugalmasságát, emiatt elkezd emelkedni a vérnyomás – mutatott rá a főorvos, aki szerint a genetika ellen nem tudunk tenni, de az egészséges életmód, a testmozgás késleltethetik mindezt. A rizikótényezők közül a felgyorsult világunkban mindenképp ki kell emelni stresszt, aminek csökkentése nem egyszerű, azonban a mozgás, a meditáció, a relaxáció, a nordic walking, a jóga ennek oldásában segíthet, de akár pszichológus segítségét is lehet kérni.

Évente egyszer mérje meg!

• A magas vérnyomás miatt igazán veszélyes, hogy alattomosan, hosszabb ideig semmi nem utal a hipertóniára.

– Van, akinek az egészen extrém magas vérnyomás nem okoz tüneteket, míg másoknál már egy enyhe emelkedésnek is komoly jelei vannak. Ilyen például a fejfájás, szédülés, tarkótáji nyomás, esetleg látászavar, zsibbadásérzés – sorjázta a kardiológus főorvos, és azt tanácsolja mindenkinek, évente legalább egyszer méressék meg a vérnyomásukat. Ha ezt a háziorvos az értékeket emelkedettnek látja, akkor 3-6 hónap után újra kontrollálja, kiugróan magas értékeknél pedig azonnali szakorvosi kezelésre van szükség. 

– Tudom, hogy „az internet mindent tud világában” sokan hajlamosak az öngyógyításra, magas vérnyomás esetén ne akarjuk magunkat gyógyítani, mert ez sokkal összetettebb: mindig el kell végezni a kardiovaszkuláris rizikófelmérést, feltárni az esetleges társbetegségeket, szövődményeket és ezek ismeretében meghatározni a terápiát, az adott gyógyszert. S legalább ilyen komoly gond, ha nem vesszük figyelembe a jeleket. A kezelés nélkül hagyott hipertónia a kialakult szívelégtelenségek több mint felének ott van a hátterében, a kezeletlen magas vérnyomás ritmuszavarokhoz, szívinfarktushoz, stroke-hoz vezet, és gyorsítja a demencia folyamatát is – mutatott rá a következményekre dr. Zilahi Zsolt hipertonológus.