Neológok: Petőfi és Arany versein nevelkedtek

Neológok és ortodoxok alkotják a magyarországi zsidó vallási felekezet két táborát. . A Holokauszt 80 Emlékév keretében Újfehértón a közelmúltban megemlékezést rendeztek, amin részt vett Finali Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége elnöki megbízottja. A rendezvény után beszélgettünk vele a Mazsihisz tavaly tavasszal újjáalakult vezetőségének munkájáról. - A Mazsihisz új elnöksége azzal a céllal kezdte meg munkáját, hogy megtisztítja és összefogja a hazánkban élő zsidó lakosságot. Nagyon sok probléma volt ugyanis az elmúlt harminc évben. Sok területen nem volt hatékony a munka, nem volt megfelelő a zsidó érdekképviselet. Nagy gondot jelentette, hogy a budapesti központ magára hagyta a vidéki zsidóságot, s ezen mindenképpen változtatni szeretnénk. Ezzel kapcsolatban egyeztettem is a szövetség újonnan megválasztott elnökével, prof. dr. Grósz Andorral, s elmondtam neki, hogy én szeretném bekötni a vidéki zsidóságot a fővárosi központ, illetve a Mazsihisz életébe. Abban maradtunk, hogy minden negyedévben 20-25 helyre ellátogatok, beszélgetek az elnökökkel, a vezetőkkel, részt veszek eseményeken. Most a Holokauszt 80 Emlékév különösen sok feladatot rótt ránk, rengeteg rendezvényen részt vettünk, de kedvező visszajelzéseket is kaptunk a vidéki hittestvérektől: mindenhol nagyon jó néven vették, hogy megjelentünk náluk, a véleményükre kíváncsiak vagyunk, a véleményüket orvosoljuk, s ha szükséges, úgy módosítjuk a mi elképzeléseinket, hogy nekik is jó legyen – vázolta fel a célokat, a tennivalókat Finali Péter.

Neológok: Itt születtek, itt nevelkedtek

Nem tűnik ez lehetetlen feladatnak, hiszen eléggé szerteágazó a magyarországi zsidóság? – vetettük fel az elnöki megbízottnak.

– Tény, hogy nehéz feladat. A Mazsihisz a neológ zsidóságot képviseli, ami a magyarországi zsidóság 95 százalékát jelenti. Aztán ott vannak az ortodoxok, ők egy kisebbséget alkotnak. A neológ zsidóság, mi vagyunk, akik a magyar kultúrán nevelkedtünk. Nekünk nagyon sokat mondanak Petőfi Sándor és Arany János versei, tudunk gyönyörködni a Tisza kanyarulatában, ettől borsódzik a hátunk, és könnyes lesz a szemünk. Ez azokról mondható el, akik itt születtek és itt nevelkedtek fel ezen a kultúrán.

Említette a vidéki gyülekezeteket. Mint ismert, több évtizednyi szünet után egy-két éve újjászületett a Nagykállói Zsidó Hitközség. Hogy fogadta ezt az országos szövetség?

– Valóban, több mint 70 éve nem volt gyakorlatilag zsidó közösség Nagykállóban. Elég hosszú ideig tartott, amíg itteni elnök, Blajer Gábor sok-sok munkával megalakított a hitközséget. Elévülhetetlen érdemei vannak, a családja több generáció óta ápolja, kezeli, őrzi a nagykállói csodarabbi sírját, s így a zsidóság szokásait is ébren tartja. Nagyon örülünk az elnök értékes munkájának, segítjük is a mindennapjait. Rendeztünk például közös sabbatot is Nagykállóban, illetve Harangodon. Ennek az az üzenete, ha kevesen is vannak egy hitközségben, oda kell rájuk figyelnünk, meg kell tartanunk az országon belül is a szórvány zsidóságot, különben elveszlik. Így fontos számunkra a Nagykállói Zsidó Hitközség is

Az idei esztendő emlékév a holokauszt 80. évfordulója alkalmából. Hogy látja: a társadalom mennyire fogadókész a megemlékező rendezvények iránt?

– A többségi társadalom tagjainak nagy része abszolút együtt van velünk, együtt érez velünk, segít minket. Hadd mondjak mindenképpen köszönetet nekik. Ez a köszönet vonatkozik az egyéb felekezetekre és a testvér vallásokra is, mert a megemlékezéseken együtt vannak velünk – tette hozzá Finali Péter.