Felszínre került a Szamos néhány titka

Miközben az ország másik fele a Duna áradásával küzdött, aközben a Szamos rekordalacsony vízállást produkál. Az utóbbi napokban sok csengeri látogatott el a vízpartra, ugyanis az alacsony vízszint felszínre hozta a folyó néhány titkát is, mint például az 1949-ben átadott, de sajnálatosan az 1970-es évek végén megszüntetett híd kőpillérének maradványa. Ennél érdekesebbek viszont azok a facölöpök, melyek a XIX. századi fahíd maradványaiként ágaskodnak ki az iszapból, jelezve az örökkévalónak, hogy azért a víz az úr! 

A másik véglet örök, kitörölhetetlen emlék: az 1970-es árvíz a Felső-Tiszán és mellékfolyóin a feljegyzett árvizek közül az addigi legnagyobbnak és legpusztítóbbnak bizonyult. Az árvizet rendkívül heves és nagy kiterjedésű esőzés váltotta ki, melynek hatására jelentős árhullámok alakultak ki. 1970. május 14-én Romániában töltésszakadások voltak, a Szamos jobb parti töltésén 9, a bal partin két helyen. 20 órakor a Szamos Csengernél tetőzött, az LNV (Legnagyobb vízállás) felett 159 cm-rel. Egy dunai vagy tiszai áradás sem végzett akkora pusztítást az épített környezetben és a lelkekben, mint a kiáradt Szamos és Túr.