Eszperantó nyelven ,,szálltak fel” a pilóta nélküli repülők

Az eszperantisták minden évben megrendezik a világkongresszusukat. Tavaly Torino adott otthont a rendezvénynek, amelyen részt vettek a Nyíregyházi „Verda Stelo” Eszperantó Egyesület tagjai is. Ennek a közösségnek egyébként tagja Nemere István író is, aki már több regényét is megjelentette eszperantó nyelven. 
Az idén a világkongresszust Tanzániában tartották meg, azonban a hatalmas távolság miatt a nyíregyházi eszperantisták nem tudták vállalni az utazást, de hogy mégis legyenek valamilyen szakmai fórumon, a horvátok országos kongresszusára utaztak el, amit a nyáron az Adriai-tenger egyik kis szigetén, Prvic’ Lukán rendeztek meg.

Vízesések, szigetek 
A 2024-es kongresszus rendhagyónak számított, mert a korábbi évektől eltérően nem három-, hanem hétnapos volt, és elsősorban nem a munka, hanem nagyrészt a pihenés, a szórakozás, a barátkozás, a kirándulás jellemezte. A hely és ez a könnyed program odacsábított sok külföldit, köztük 14 magyart is. A Nyíregyházi „Verda Stelo” Eszperantó Egyesületből Asztalosné Koltai Györgyi és Pusztai Ildikó vett részt a tanácskozáson. 
– A rendezők megkönnyítették az odautazást, a határ túloldaláról, Gyurgyevácból indított különbuszra több helyen fel lehetett szállni. Mi először megnéztük Zágrábot, majd másnap reggel itt csatlakoztunk a csoporthoz. Sibenik városba érkezve a kikötőből bérelt hajóval értük el Prvic’ szigetét – elevenítette fel az élményeket szerkesztőségünk számára Asztalosné Koltai Györgyi. 
– Szinte mindennap hajóra szálltunk, és vagy a kongresszus szervezésében, vagy saját szervezésben néztük meg a környék nevezetességeit, látnivalóit. Megtekintettük a Krka folyó mentén lévő Krka Nemzeti Parkot a csodálatos vízeséseivel, s az igencsak hullámzó hajóról csodáltuk a Kornati Nemzeti Park különleges szigetvilágát. Az utak során részletes földrajzi, kulturális, történelmi tájékoztatást kaptunk a 14 nyelven – köztük eszperantóul – beszélő idegenvezetőtől, aki kiválóan ismerte hazánkat is. Sokszor kitért országaink 1102. évtől, Könyves Kálmán magyar király horvát királlyá koronázásától kezdődő 800 éves közös múltjára.

Könyvek Nyíregyházáról 
– Több előadást is hallgathattunk eszperantó nyelven. Szó volt többek között a pilóta nélküli repülőkről, azok felhasználási lehetőségeiről, az Erasmus+ programról, a gyurgyeváci Dokumentációs Eszperantó Centrum tevékenységéről és terveiről. A horvát eszperantisták évente 10 eszperantó könyvet jelentetnek meg, most a legújabb három kiadványukat mutatták be. A Budapesten élő bolgár író, Julian Modest a horvátok által kiadott legújabb könyvét, az „Alina”-t mutatta be. Bár mi nem szerepeltünk a programban, de engedélyt kaptam, hogy a nyíregyházi egyesület által eddig kiadott négy könyvet bemutassam, ismertessem. Hajókiránduláson és esti koncerten is élvezhettük a Horvát Nemzeti Opera nyugdíjas énekesének, Neven Mrzlecskinek – aki gyerekkorától beszéli az eszperantót – gyönyörű hangját és dalait – folytatta Asztalosné Koltai Györgyi. 
– Megismerkedtünk több tengerparti város – Sibenik, Vodice – nevezetességeivel. Zlarin szigetén felkerestük a Korall Múzeumot, ahol megismertük a korallvadászat múltját, az ékszerkészítés folyamatát, és megtudtuk, hogy ma már egyre szigorúbb feltételekkel csak 10 családnak van joga a korall gyűjtésére. A kongresszusnak otthont adó szigeten is akadt érdekesség a gyönyörű építészetén, a csodálatos természeti adottságain, a jellegzetes olajbogyó-ültetvényein, a hajókkal teli kikötőin kívül is. Ezen a szigeten töltötte gyermekkora egy részét és itt, a Könyörülő Szűz Mária templomában helyezték örök nyugalomra a jeles horvát–dalmát polihisztort, Verancsics Faustust (1551–1617), akinek élete és tevékenysége nagyrészt Magyarországhoz kötődött. A nevéhez fűződik többek között az ejtőernyő, a függőhíd, a szélturbina, a felvonó feltalálása is.