A varázslatos Kisújszállás Pom Pommal, Süsüvel, Bagamérivel

A Móricz Zsigmond Kulturális Egyesület ötven fős csapata a napokban a szokásos őszi közösségépítő kirándulásán Kisújszállás megannyi kincset őrző szellemi, épített és természeti örökségével ismerkedett meg.

– Megérkezésünkkor utunk a 155 éves 48-as Olvasókör székházába vezetett, ahol eleget téve Monoki Kálmánné Gizike elnökasszony szíves invitálásának, dr. Ducza Lajos helytörténész tartalmas, érdekes előadását hallhattuk többek között a város történetéről, a kun ősökről, a nagykunsági identitásról, a város sokoldalú hagyományőrző tevékenységéről – kezdte élménybeszámolóját dr. Bihari Albertné alapitó titkár, olvasóköri elnök, a kirándulás szervezője. – A lélekemelő szellemi táplálék után a finom ebédet a Kisúj-étteremben fogyasztottuk el, majd felkerestük az Alpár Ignác tervezte Móricz Zsigmond egykori református gimnáziumát, ahol 1897-99 között tanult és érettségizett. Ez időszakban az író nagybátyja, Pallagi Gyula volt az intézmény igazgatója. Tóth József főigazgató sok hasznos, érdekes információval szolgált a gimnáziumról és Móricz itt töltött éveiről, a Móricz-kultusz markáns jelenlétéről.

Bemutatta legújabb büszkeségüket egykori diákjukról, a dr. Karikó Katalin Nobel-díjas kutatóbiológusról elnevezett biológia szaktantermet is, melyet 2023 decemberében avattak fel, fejet hajtva eredményei, de Kisújszállás és egykori iskolája iránt megtapasztalt határtalan szeretete és a tudományos kutatás iránti alázata előtt.

Kivételes természetrajzi gyűjteményt is láthattunk az épületben - Szabó Tamás igazgatóhelyettes szakszerű kalauzolásával -, mely Jermy Gusztáv nevét viseli, aki a gimnázium igazgatójaként 1856-ban megalapozta azt a szertárgyűjteményt, amit az 1900-as évek elejére már a Kárpát-medence tíz legjelentősebb gyűjteménye közé sorolta egy korabeli felmérés.

Sétánkat a városháza előtt lévő, a városhoz kötődő két jeles irodalmi személyiség (Móricz Zsigmond és Arany János) egész alakos szobránál folytattuk.

Móricz Zsigmond több szálon is kötődik Kisújszálláshoz. A szobor elsősorban arra emlékeztet, hogy az író 1896-tól a kisújszállási református kollégium tanulója volt, sőt az érettségi vizsgát is itt tette le. Később azonban ugyanitt (1902-ben) óraadó tanárként is dolgozott.

A Somogyi Árpád szobrászművész készítette Móricz Zsigmond szobrot az 1957-es Nagykun Napok alkalmából a Művelődésügyi Minisztérium ajándékozta a városnak. A „Nagykunság szerelmese” szobránál Abonyiné Antal Anna az író Farkas Piroska emlékkönyvébe írt versét olvasta fel, majd együtt elhelyeztük az emlékezés koszorúját a szobor talapzatán.

Arany János kötődése a városhoz mélyen gyökerezett. A 17 éves Arany a Debreceni Református Kollégium hallgatója volt, amikor 1834-ben egy évre segédtanítónak szegődött Kisújszállásra, hogy pénzt szerezzen tanulmányai folytatására. A Református Fiú Oskola alsó nemzeti osztályait tanította. A városháza előtt álló egész alakos szobrát a költő születésének 150. évfordulója alkalmából emelték 1967-ben, alakját Ispánki József formálta meg. E kultikus helyen Szabó Veronika a költő Epilógus című versét adta elő, majd Tordai Tibornéval megkoszorúztuk a neves költő szobrát.

Ezt követően Janó Lajos intézményvezető kiváló kalauzolásával megcsodáltuk a Vigadó Kulturális Központ 1911-ben épült, 2015-re újjáépített impozáns szecessziós palotáját, a kulturális élet meghatározó színterét, mely a hagyomány és haladás különleges, jól eltalált ötvözete.

Ducza Lajos kitűnő idegenvezetésével ismerhettük meg a város legrégibb épületét, az 1785-88 között épült református templomot, drága örökségét a városnak, amely kifejezi a kun ősök hitbéli buzgóságát, küzdelmét.

A településen született Csukás István, a Nemzet Művésze, Kossuth-díjas író, költő, a meseíró legenda kultusza markánsan jelen van a város életében. Gyermek- és ifjúkorát a Kossuth Lajos utcai szülői házban töltötte, melynek helyét 2019-től emlékfal jelöli. Természetesen tiszteletünket tettük e jeles helyen, ahol Monokiné Gizike lelkesen beszélt „mesés” szülöttükről, ahol Szabó Veronikával elhelyeztük az emlékezés koszorúját.

Innen a városközpont felé indultunk, ahol kedves színfoltként a Szabadság téri lakótelep emeletes épületei előtt, egy négy és fél méteres acéllemezekből készült fán ül és várja az iskolába igyekvőket Pom Pom, a legendás mesehős, Pintér Attila szobrászművész installációjában testet öltve, melyet a 26 részes, 1978 és 1981 között készült Pom Pom meséi rajzfilmsorozat mesefigurája ihletett.

A Kossuth utca elején a nagy hőségben jó volt találkozni Bagamérivel , a fagylaltossal, Csukás István Keménykalap és krumpliorr című ifjúsági regényének országosan ismertté vált alakjával, még akkor is, ha a fagylaltját már nekünk nem mérhette…De lényeg, hogy a nagy mesélőnek még igen!

Az utcaszobor szintén Pintér Attila alkotása. Érdekesség, hogy nemcsak az író, hanem maga az irodalmi alakot ihlető személy – Bagaméri Mihály (1890-1950) – is Kisújszálláson élt és mérte fagylaltját.

A városháza északi oldalán a Süsü, a sárkány című bábfilmsorozat (1977-1984) számos szereplőjével találkozhattunk a minden igényt kielégítő, az országban egyedülálló Süsü játszótéren.

A nap végén az olvasókör országosan is jól ismert, többszörösen kitüntetett asszonykórusa és férfi dalárdája hangulatos műsorral kedveskedett nekünk, melyet a dalok közös éneklésével, valamint Antal Éva rögtönzött dalötletei nyomán az énekkarunk Antal Krisztina vezényelte előadásával és Simonné Editke szólóéneklésével viszonoztuk, majd ajándékokkal kedveskedtünk egymásnak.

Örömünkre szolgált, hogy Kecze István polgármester is megtisztelt Bennünket a jelenlétével, aki szívhez szóló gondolataival, szép hangjával és értékes könyvajándékaival bővítette az egyesületünk könyvtárát.

A nap végén nem volt könnyű elválni a lelkes, szeretetteljes közösségtől és „szívügyes” vezetőjüktől, Gizikétől!

A meghitt, vidám együttlét felejthetetlen emlékével búcsúztunk a vendéglátóinktól, a nyíregyházi folytatás ígéretével…