A dunai árvíznél segítenek vármegyénk szakemberei

Továbbra is fölöttünk forog, de lassan elhagyja térségünket az a ciklon, amely heves esőzéseket okozott Közép-Európában. A Duna a hazai szakaszon többnyire a III. fokú készültségi szintet meghaladóan tetőzik majd, a Lajtán pedig akár a legmagasabb valaha mért szintet is elérheti a víz – olvasható az Országos Vízügyi Igazgatóság közleményében. Mint ismert, a heves esőzések miatt erőteljes áradások alakultak ki Európa számos országában, a rengeteg csapadék miatt a Duna több szakaszán is a legmagasabb, harmadfokú készültségi szintet rendelték el. Az árvíz elleni védekezésben ezúttal is segítenek a Felső-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság (FETIVIZIG) szakemberei, akik jelentős létszámmal érkeztek a kritikus területekre. Az ő feladataikról beszélgettünk Dajka Istvánnal, a FETIVIZIG Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztályának vezetőjével. A szakember elmondta, a Duna árhulláma miatt több helyen is harmadfokú készültséget rendeltek el, s várhatóan Abony térségében lesz a legnehezebb dolguk a védekezésben részt vevőknek. – A FETIVIZIG illetékességi területéről, továbbá egyéb vízügyi igazgatóságoktól is vezényeltek át szakembereket, hiszen az áradás miatt sokkal több emberre van szükség. Még sokakban él a 2013-as árvíz emléke, s az előrejelzések alapján a várható legmagasabb vízállás nem sokkal marad majd el az akkoritól. A FETIVIZIG állományából műszaki szakembereket, gátőröket és gépészeket is átvezényeltek, az első csapat vasárnap indult útnak, de hétfőn még több munkatársunk érkezett az érintett területekre – tájékoztatta lapunkat Dajka István, akitől azt is megtudtuk, a FETIVIZIG 145 szakemberrel segíti a társigazgatóságok munkáját.

Jelentős létszám

– Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság területére 76 munkatársunk utazott, ők a Mosoni-Duna bal partján dolgoznak. Azon a területen 12 kilométer hosszan rendeltek el harmadfokú készültséget. A munkatársaink egyelőre figyelőszolgálatot látnak el, és a helyzet fokozódásával, a szivárgások megjelenésével várhatóan egyéb feladatuk is lesz. A szivattyútelepeket is üzemeltetnek, és az is előfordulhat, hogy mobil szivattyúkat is üzembe kell állítani. A csapadék miatt belvíz is kialakul, ilyenkor a csatornákból már nem tud elfolyni a víz a befogadó Dunába, ezért még több szivattyúra lehet szükség. További 69 kollégánk a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság illetékességi területén támogatja a védekezést. Ők az önkormányzatok árvízvédelmi munkálataiban segédkeznek, illetve e munkák műszaki szakirányításáért felelnek. Többek között az ideiglenes védművek kijelölése, anyagigényének meghatározása a feladatuk, majd az önkormányzat, az önkéntesek és egyéb erők segítségével készülnek el ezek a védművek. A Dunakanyartól egészen a Szentendrei-sziget déli csücskéig van szükség erre a munkára a Duna jobb és bal partján. 

Védeni kell a belterületeket

– A térségben szinte minden településen van már olyan szakasz, ahol a települések belterületeit kell védeni az ideiglenes védművekkel – hívta fel a figyelmet az osztályvezető, majd kiemelte: sok olyan szakembert vezényeltek át a FETIVIZIG-től, akik már a 2013-as árvíznél is helytálltak, és olyanok is akadnak a csapatban, akiknek ez lesz az első nagyobb árvízi védekezésük. Bár a Dunán nagy áradás fenyeget, és a térségünkben is rengeteg eső hullott a napokban, a Tisza vízszintje miatt nem kell aggódni. A mederteltségek ugyanis messze elmaradnak még az elsőfokú készültségi szinttől is. 

Ha kell, változik a szolgálati rend

– Központi szinten és a Duna vonalán minden vármegyében operatív törzset működtet a katasztrófavédelem, ezek a nap 24 órájában koordinálják a kárfelszámolást és az árvízi felkészülést – mondta lapunk kérdésére Mukics Dániel tűzoltó alezredes. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) szóvivője elmondta: az árvíz elleni védekezést szakmailag a vízügy irányítja, a katasztrófavédelem az önállóan védekező önkormányzatoknak nyújt segítséget. – Az állami védvonalakon a vízügy védekezik, azönkormányzati védvonalakon pedig a helyhatóságok. A Duna vonalán 28 olyan település van, amelyek önállóan védekeznek, de ez nem azt jelenti, hogy magukra vannak hagyva. A katasztrófavédelem minden árvízzel érintett önkormányzattal folyamatos kapcsolatot tart fenn. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) vízügyi műszaki vezetőket küldött valamennyi településre, a katasztrófavédelem pedig katasztrófavédelmi összekötőket, akik szakmailag, illetve logisztikailag segítik a védekezést. Ha az önkormányzatoknak bármire szükségük van, emberi erőforrásban, tárgyi eszközben (homok, homokzsák, lapát, gumicsizma stb.), ezeket a katasztrófavédelem szervezi. Az pedig a vízállás alapján dől el, mekkora erőre van szükség. Amennyiben plusz tűzoltóállományra van igény, akkor döntenek arról, hogy más vármegyékből vezényelnek tűzoltókat az árvíz elleni védekezéshez. Ilyenkor van arra lehetőség, hogy 24/48-as szolgálati rendet 24/24-es váltja fel, így egy szolgálati csoport felszabadul és őket be lehet vetni a védekezéshez – részletezte az OKF szóvivője. A tűzoltó alezredes hozzátette: erre eddig még nem volt szükség, vármegyénk tűzoltóit egyelőre nem vezényelték a Duna vonalára. A Szabolcs vármegyei tűzoltók 2013-ban az akkori dunai ár elleni küzdelemben bizonyították szakmai felkészültségüket, az önkormányzatok a legnagyobb elismeréssel szóltak a munkájukról, helytállásukról.