"Mégse vagyunk vesztésre ítélve!" - Felnyitott egy uborkásüveget, és alig hitt a szemének!

Többnyire a német és a japán árukon szoktam felfedezni a máshol gyártottakhoz képest apró, de jó ötletre valló praktikumot. Ez a ruhákon jelenthet egy zsebet, egy gombot, egy cipzárat... A lekvárt tartalmazó műanyag dobozka sarkán tényleg megfogható és felfejthető, eltávolítható a fedőfólia, és nem kell a kés hegyét a doboz szélénél beleszúrni, majd az élével vágni. Nem lesz a kezünk ragacsos. Ugyanez a helyzet a szalámiszeletek csomagolása esetében is. 
Ezúttal kellemes meglepetés ért egy uborkásüveggel kapcsolatban. A forgalmazója magyar cég, de hogy a terméket hazánkban gyártották-e, abban nem vagyok biztos. Szóval az a helyzet, hogy mivel számomra egy étkezéshez igen csekély mennyiségű uborka elegendő, ezért vásárláskor előnyben részesítem a kis méretű uborkákat tartalmazó üvegeket. Amint az egyiket felbontottam, s fogyasztottam az uborkából, az üveg tetején zöld színű műanyaggyűrű-szerűséget láttam. Azt hittem, a gyárban beleejtettek, benne felejtettek valami oda nem illő dolgot. Amint vizsgáltam az üveget fölülről, oldalról, rájöttem, nem erről van szó. A műanyag fül vagy gyűrű egy függőlegesen elhelyezhető műanyag pálcával van összeépítve. Lenn, a végén, az üveg alján pedig lyukakkal ellátott műanyag lap kapcsolódik hozzá. 
A „mű” minden bizonnyal azt a célt szolgálja, ha az üveg uborkatartalma a felére vagy még nagyobb mértékben elfogy, akkor a maradék uborkák kivételéhez nem kell az üvegben kanállal kotorászni, villával szurkálni, hanem a pálcát fel kell húzni, amelynek hatására az ecetes lé a lapocska lyukjain ­átfolyik, az uborkák pedig mint egy szűrön fennmaradnak, felhúzhatók, ezért könnyen hozzáférhetők. Lehet, a találmány nem új, de én most találkoztam vele először. Kitűnő az ötlet, praktikus a termék. Mint ­említettem, az uborkakonzervet egy magyar cég forgalmazza, de nem tudom, itthon gyártották-e. Ha igen, akkor eggyel több a bizonyíték arra, hogy a magyaroknak is vannak jó ötleteik, életképes elképzeléseik, s a világpiacon se vagyunk vesztésre ítélve! 
- Cs. György -