Lélegezzen! S gondolja át, miért dohányzik!

Különösen nem kell ecsetelni a dohányzás egészséget és életminőséget romboló hatásait, a dohányosok többsége is tisztában van szenvedélybetegségével, csak éppen hiányzik egy mankó, amire támaszkodhatnának, ha le szeretnének szokni káros szenvedélyükről. 
Jó hír, hogy az idén a Jósa András Oktatókórház Pulmonológiai Osztályán elindult a Lélek-zet program, ahol csoportosan vagy egyénileg, integratív módon, orvosi és pszichológiai szemlélettel támogatja a dohányost elhatározásában. 

A leszokást segítő program ingyenesen elérhető, Ozvald Gabriella klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta beszélt róla hírportálunk podcastadásában nemrég. Elmondta, a programot a pulmonológiai részleg vezető főorvosa, tüdőgyógyásza, dr. Farszki Éva kezdeményezte látva, hogy a dohányzás okozta betegségek ma már nem kímélik a fiatalabb korosztályt sem, s szükség van preventív lépésekre. 
 

Élvezeti cikk lett a cigi 

Mielőtt a leszokást segítő módszereket részletezte volna a szakpszichológus röviden kitért arra is, hogyan jutott el a dohány a vallási rítusoktól a káros szenvedélyig. 
– Az első régészeti adatok Peruból, Kr. e. 4000-ből származnak, nagy valószínűséggel vallási rítusokhoz használták a dohányfüstöt, később vált élvezeti cikké a cigaretta. Egyes kultúrákban gyógyszerként is alkalmazták más növényekkel együtt, pl. fejfájásra. Majd továbbhaladva a történelmi idősíkon, a második világháborúban a poszt­traumás stresszzavarban szenvedő katonák stressz­oldására használták, aminek biológiai háttere bizonyított, ugyanis a dohányzás egyfajta örömérzettel, elégedettségérzettel társul. Aztán a XX. század végén a cigaretta mint a szabadság szimbóluma jelent meg, s talán ekkor végleg „beleégett” az emberek identitásába a cigarettázás szokása – vázolta fel a szakember, hogyan terjedt el a dohányzás a világban. 
 

Pszichikai és biológiai függés 

Hozzá kell tenni, hogy mára az egész világot tekintve 1,22 milliárd ember dohányos. S ha gyors ütemben növekszik ez a szám, becslések szerint 2025-re 1,5–1,9 milliárdra növekedhet ez a szám. A WHO megemlíti azt is, hogy több mint 5,4 millió halál vagy halált okozó betegség hozható összefüggésbe a dohányzással, s ez a szám is évről évre emelkedik. 
Hogy mit „ad” a cigi, mit érez, aki rágyújt, és mi ejti rabul benne? A szakember a biológiai és a pszichés függésről is beszélt. 
– A nikotin örömérzetet kelt a központi idegrendszer jutalmazóközpontjában, ezért nehéz annak, aki le akar szokni, mert ezt az örömérzetet nem szívesen cseréli le az elvonásos tünetekre – mondta a biológiai függésről a szakpszichológus, akitől megtudtuk: bár a dohányzás látszatra azonnali örömérzést nyújt, oldja a feszültséget, de csak rövid távon, mert hosszú távon stimulálja (ingerli, izgatja) a szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer azon részét, ami épp azért lenne felelős, hogy megnyugtassa az embert pl. stresszhelyzetekben. Fontos megemlíteni azt is, hogy szokásrendszer szerint élünk, a dohányzó szokásaiba is beivódik, hogy kávé mellé rágyújt, lefekvés előtt elszív még egy szál cigit, s ezeknek a szokásoknak az elhagyása nagyon nehezen megy. Meghatározott gondolkodási stílusunk van, meghatározott gondolkodási torzításaink, diszfunkcionális attitűdök, ami egyébként elvezethet a szokáscselekvéshez. Tehát a dohányzás egyfelől nem más, mint szokáscselekvés, ami mögött egy sóvárgásnak nevezett érzés is áll. S hogyha ezt a szokáscselekvést akarom megváltoztatni, akkor azon kezdek el gondolkodni, hogyan gondolkodom bizonyos dolgokról. Mert sokszor észre se vesszük, hogyan gondolkodunk dolgokról, amik elvezetnek a szokáscselekvéshez. Voltaképp a kezelési mód ezt részletezi, ezt szálazza szét, s hogy kire, mi, hogyan hat. Kinél, mi váltja a ki a szokáscselekvést. A stressz? A nem megfelelő énkép képzete? – Mindenkinél más és más vezet el az addiktív cselekvésig, azonban leszokni csak úgy lehet, ha az érintett is akarja, döntése, elhatározása stabil lábakon áll – hangsúlyozta Ozvald Gabriella, s hozzáfűzte, a leszokást segítő motiváció sokféle lehet. A fiatalabbaknál ilyen például a gyermekvállalás, de van, akit a környezete ösztönöz, jobb esetben a családon belül valaki már leszokott, s ott van előtte a jó példa. Másoknál a kor előrehaladtával kerülnek felszínre a dohányzás negatív hatásai, a légzőszervi betegségek, a tüdőrák. 
 

Lélegezzen! Fontosak az önmegnyugtató, relaxációt segítő gyakorlatok 

– Komplex programról van szó, melyben a kognitív és viselkedésterápiás elemeket alkalmazzuk (a kognitív viselkedésterápia a pszichoterápia egyik típusa. Célja, hogy segít felismerni és megváltoztatni azokat a berögzült gondolkodási és viselkedési mintákat, amelyek negatívan hatnak a mindennapokra, a szerk.), de emellett megtanulja a résztvevő az úgynevezett virtuálisvalóság-asszisztált relaxációt, de segít a biofeedbackalapú légzéstréning is. Több technikát, módszert is megmutatunk, megtanítunk éppen azért, hogy a jelentkező tudja, neki mire van szüksége ebből, mi válik be nála. A program szakmai irányelvében világosan lefektetett az autogén tréning elsajátítása is, a relaxáció, a légzőgyakorlat begyakorlása, hiszen mindez nagyon jó eszköz arra, hogy az ember a saját önmegnyugtató folyamatait képes legyen mobilizálni. Ugyanígy a relaxáció során is megtalálja a belső egyensúlyát. Ezeknek a technikáknak a segítségével sikerülhet megküzdeni a berögzült szokásokkal, a sóvárgással, mert önmagában is örömérzet forrásai lehetnek – jegyezte meg a szakpszichológus, onkopszichológus. 
Hogy mikor érdemes belevágni? Bármikor, de talán a dohányos életében egy nyugalmasnak tartott időszakban lesz kitartása leszokni a cigiről, amikor nincs vizsgaidőszak, költözés, válás. Az ajtó a COPD-s betegek, az asztmával küzdők, daganatos betegséggel élők számára is nyitva áll, nem csak a tünetmentes vagy egészséges emberek számára nyitott a tb-finanszírozott program, ami nem beutalóköteles. Az elérhetőségekre egy egyszerű kereséssel rátalálhat bárki, ha beírja: Lélek-zet Projekt, a Facebookon is megtalálható minden információ.