Csárdáskirálynő a körhintában

Grandiózus előadás, fergeteges siker, állva tapsoló közönség – röviden így foglalható össze a 36. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiváljának második előadása. A Nagyváradi Szigligeti Színház által bemutatott Csárdáskirálynőt Novák Eszter rendezte, és tudott új megközelítésmóddal szolgálni a publikumnak az igényes szórakoztatás jegyében. A négyórás előadás mindvégig meg tudott újulni az igen egyedi koreográfiának és dramaturgiának köszönhetően. A tizenöt tagú szereplőgárdát a tizenhat tagú zenekar és a nagyszámú kórus, valamint a tánckar támogatta.

Nemesi rangkórság

Kezdetben arra gondolhattunk, hogy erős iróniával nyakon öntött színházi élményt kapunk, erre utalt a körhinta színes, giccses lovacskája, amely mindvégig központi díszletemnek bizonyult. Mi több a kisvárdai Refi színpadára adaptált előadásban (forgószínpad híján) körbe-körbe tologatták a játszók ugyanúgy, mint a sokfunkciós, hosszú asztalt. A vurstliba illő játékokra időnként felpattantak a csárdáskirálynők, Cecília (Tóth Tünde), valamint Silvia (Tasnádi-Sáhy Noémi). Azonban az este nem csupán habos-babos szórakozásról szólt, hanem a hiúság és gőg elemeként megjelenő nemesi rangkórság is megjelent a koncepciózusan vezetett előadásban. Aztán a boldog vég: a megoldásban beültették a hintába Cilike csárdáskirálynőt, és az exférjei jelenlétében be kellett vallania, hogy ugyanúgy sanzonettként kezdte ő is, mint Silvia, akit a fiától el akart választani. Így áldása rájuk.

Fény derült a korábbi bűnökre

Pintér Béla a Darvas Benedekkel alkotott Parasztoperáját így ajánlja: „Akinek tetszik, nézze meg többször is! Akinek nem tetszik, nézesse meg magát!” A provokatív humor jegyében született mondat jellemzi a szerzőt, és ha választani kell: bizony ezt még egyszer meg kell nézni a Székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely előadásában. Igazi analitikus dráma bontakozik ki előttünk, amelyben utólag derülnek ki a korábban elkövetett bűnök. Egy unokatestvér-esküvő közepébe csöppenünk, amelynek során fény derül arra, hogy az ifjú ara a leendő férj testvérétől fogant. Az pedig már a görög mitológiai Oidipuszt idéző, tudatlanságból fakadó végzetes cselekedet, hogy a végén a szülők a saját gyermeküket ölik meg a pénzéért. 
Ugyanakkor a zenés tragédia, komikus daldráma tárul elénk, és mindez a végig énekelt elsősorban átírt szövegű népdaloknak és az élő zenei műfajkavalkádnak köszönhetően. A nagyszerű előadás rendezője és koreográfusa Györfy Csaba. A darab kitűnő volt a két család gyakran karikírozott karaktereinek megformálásában.

Az idén is öttagú zsűri bírálja az előadásokat: Elek Tibor irodalomtörténész, szerkesztő, Lőkös Ildikó dramaturg, Nagy Katica színművész, Pataki András rendező és Tapasztó Ernő színész, rendező. Kisvárda kilenc napra ismét mediterrán fesztiválváros lett, a válogatott színházi előadások sorában mindenki talál kedvére valót. Minya Károly, a Nyíregyházi Egyetem főiskolai tanára