Négy fokkal volt enyhébb a március

Szaporán „halmozódott” a növények számára hasznos hőösszeg, de csapadékban kevésbé volt bőkezű az időjárás – tájékoztatta lapunkat dr. Rácz Csaba.

A Debreceni Egyetem Precíziós Növénytermesztési K+F Szolgáltató Központjának tudományos munkatársa szerint első tavaszi hónapunk során szinte mindvégig az ilyenkor megszokott értékek felett alakult a hőmérséklet nem csak Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, de országszerte is. Az idei tél enyhesége már a hónap elejére a szokásosnál mintegy 3-4 héttel hozta előbbre a vegetáció fejlődési állapotát, kertészeti állományaink fagytűrésének csökkenése miatt ez egy átlagos hőmérsékletű március esetében is magában hordozta volna a károsító fagyok lehetőségét. A hónap ugyan végül több fokkal az 1991-2020-as átlag felett zárt, fagyokra mégis több ízben volt példa, köztük néhol (elsősorban a Nyírség fagyveszélyesebb laposain) kisebb-nagyobb fagykárt okozva.

Fagyos éjjel is akadt

Az első dekádban csupán egy-két helyen süllyedt fagypontig, esetleg néhány tized fokkal az alá a hőmérők higanyszála, majd tizennyolcadika és huszonhetedike között több hajnalon is kialakultak erős fagyok, és a vármegye teljes területén előfordultak negatív minimumok. A leghidegebbet huszonhatodikán virradóra mérhettük, akkor nagy területen volt mínusz 2 és mínusz 3 fok közötti fagy, a Nyírségben mínusz 5 foknál alacsonyabb érték is akadt. A hideg leginkább a már sziromhullásban lévő kajszit, a fővirágzásban lévő szilvaféléket, valamint a korai őszibarack és nektarinfajtákat érinthette érzékenyen, a későbbi virágzású csonthéjasokat és az almatermésűeket, valamint a bogyósokat még fagy szempontjából ellenállóbb fenofázisukban érte a hideghullám.

A korai kitavaszodás a talaj legfelső rétegeinek hőmérsékletében is tükröződött, hiszen a hőigényes növénynek vetése és csírázása szempontjából kritikus 10 fokos küszöböt már március első harmadában elérte az 5centiméter mélységben mért napi középérték. Tartóssá csak a hónap végére váltak a 10 Celsius fokot elérő értékek ebben a szintben, mely így is csaknem egy hónappal korábbi vethetőséget jelent, egyebek mellett a kukorica esetében. A korai vetés kockázata sajnos jelentős, hiszen április első felében a sokéves átlag alapján több ízben is előfordulhatnak hideg, akár fagyos éjszakák, melyek kedvezőtlenül lelassíthatják a csírázást, ugyanakkor a szokásosnál melegebb időben a talajok ütemesen fogyatkozó nedvességtartalma a vetés minél korábbi ütemezésére sarkallja a gazdákat.

Nyárias nap

Március utolsó napjaira az addig inkább 10-15 fok között ingadozó napi csúcshőmérsékletek szokatlan magasságba, 25-26 fokig emelkedtek, azaz még márciusban elkönyvelhettük az első – klimatológiai értelemben vett – nyári napot, egy-két helyen az országban pedig az első hőségnapot is. A párolgás lehetséges legmagasabb napi rátája a korábbi 1-2 milliméterről hirtelen 3-5 milliméterre ugrott, így a fokozatosan csökkenő talajnedvesség-készlet még gyorsabb ütemű kimerülésbe váltott. A hónap utolsó napján 35-45 milliméter között volt az 1 méter mélységű talajszelvény vízhiánya, ezen belül a felső, 20-30 centiméteres művelt réteg nedvességtartalma volt kritikusan alacsony a vármegye északkeleti határvidékét leszámítva. A hónap során errefelé 25-35 milliméter csapadék hullott, mely kevéssel elmarad a sokéves átlagtól, azonban másutt mintegy 20-2 5milliméterrel maradt adós a hónap, s be kellett érnünk mindössze 5-15 milliméteres hozamokkal – zárta dr. Rácz Csaba, a Debreceni Egyetem Precíziós Növénytermesztési K+F Szolgáltató Központjának tudományos munkatársa.