2024.04.19. 20:00
Násztánc a Bujtosi-tavon
Az amatőr természetfotós gyönyörű pillanatot kapott lencsevégre.
A vöcsökpár elbűvölő szerelmes tánca
Fotó: Bodnár Tamás
A Bujtosi városliget számos különleges madárfajnak ad otthont, többek között a búbos vöcsöknek is, amit egy amatőr nyíregyházi természetfotós, Bodnár Tamás – legnagyobb örömére – húsvétkor végre lefotózhatott, s nem is akárhogy.
Egy hattyúval kezdődött
Tamás tízéves lehetett, amikor elkezdett ismerkedni a fotózással.
– A szüleim felszerelésével rohangáltam a Balaton-parton, és felvételt készítettem mindenről, amit megláttam. Egy hattyú készséges volt, 30–40 percig „modellkedett”, s szerintem ez volt az az élmény, ami később odáig eszkalálódott, hogy 19 évesen már saját eszközökkel figyelhettem hazánk madárvilágát – idézte fel a kezdeteket az amatőr fotós, aki rengeteg időt tölt a Bujtosi-városligetben.
– Ez a terület lenyűgözően gazdag élővilágnak ad otthont, azonban nyíregyházi gyermek létemre ezt meglehetősen későn fedeztem fel. Közel harminc nemzetközi kiállítással a hátam mögött és sok százezer nyers fotó után is büszkén állíthatom, hogy még csak a felszínét kapargatom a bujtosi faunának – jegyezte meg, s hozzátette: több mint huszonöt madárfajt sikerült itt eddig lencsevégre kapnia, de még mindig akad jó néhány, ami rendre kifog rajta gyorsaságával, rejtőzködőképességével. Tamás számára az összes faj közül a búbos vöcsök a legkedvesebb. Ebből a vadkacsa méretű, Magyarországon védett madárból körülbelül hétezer pár fészkel hazánkban, és olyan különleges szokásaik vannak, hogy mindennap képesek újat mutatni a kitartó megfigyelőknek. A nyári, párzási időszakban barnás „ruházatuk” látványos, vörösesbarna tollgallérral és két, szarvacskára emlékeztető bóbitával egészül ki.
– A húsvéti hétvégén is kilátogattam a Bujtosra, remélve, hogy elcsíphetek egy-két mozzanatot a vöcskök táplálkozásából vagy fészeképítéséből. Amikor a feleségemmel a partra értünk, a tó közepén pihent a vöcsökpár. Megpróbáltam a legközelebbi pontot megkeresni, de mindhiába, húsz perc után már azon gondolkoztam, hogy ideje továbbállnunk, hiszen három-négy órát még biztos lustálkodnak a madarak. Nem is tévedhettem volna nagyobbat – a hím hirtelen felébredt, és elindult a félkész fészek felé, a tojó néhány perccel később követte, és a nádtorzsák árnyékában nekiláttak az építésnek. A mérnöki pontossággal egymásra dobált nádszálakból lassan kezdett kirajzolódni a pár idei lakóhelye.
– Egyszer csak a hím egy nádszálat ejtett a tojó fejére, aki ezen láthatóan megsértődött, és elindult a tó közepe felé. Párja sem volt rest, ő is úszni kezdett, s nem sokkal később lebukott a víz alá. Nekem ilyenkor van a legtöbb esélyem közelebb kerülni a történésekhez, így én is megindultam az események felé. Általában 30–60 másodpercem van, mert ha a felbukkanó madár észrevesz, akár negyven méterre is eltávolodhat – vázolta fel a fotós, akinek épp egy pillanatnyi ideje volt arra, hogy leguggoljon, hiszen a hím már fel is jött a víz felszínére egy arasznyi kárásszal a csőrében. A madár ezek után elindult párjához, hogy megossza vele a zsákmányt.
Szerelmesek tánca
– A tojó, látva a hatalmas halat, azonnal megbékélt a nádszálas baleset miatt. A laktató ebéd után kisebb tollászkodásba kezdtek, s közben egyre közelebb sodródtak a parthoz. Egyszerre hagyták abba tollaik rendezgetését, s felfújt gallérral indultak el egymás felé. Elkezdődött a mozdulatsor, amely minden párnak sajátja és utánozhatatlan – mondta Tamás, aki éppen násztánc közben készítette a fotót: a vöcsökpár a látványos fejrázás közben megpihent, a madarak nyakukkal szív alakot formáltak. Az amatőr természetfotós elárulta: a körülmények nem voltak tökéletesek, a fényt, a szelet és a fényképező beállításait sem találta a legjobbnak, mégis sikerült egy csodálatos pillanatot lencsevégre kapnia.
S hogy mi mindennel ajándékozta meg eddig a bujtosi környezet?
– Egy fűben iszkoló barázdabillegetőt, nádtorzsákon vadászó szürke gémet, bakcsót és még egy nagy kócsagot is sikerült megörökítenem, ahogy esetlenül kászálódik ki a vízből egy elhibázott vadászat után. Hiába töltöttem éveken át hosszú órákat a tó partján, mindig képes valami olyat mutatni, amellyel addig még nem találkoztam, s ami miatt mindig visszatérek ide.
