Valódi változás a közös jövőért

A szociális munka világnapján hazánkban 2014-ben rendezték meg a Debreceni Egyetemen az első olyan programot, melyen a szociális szakemberek összegyűlhettek, megoszthatták egymással tapasztalataikat és azokat a jógyakorlatokat, amelyek segítségével még többet tehetnek a közösségekért. Az idei immár a jubileumi, tizedik tanácskozás, amit pénteken rendeztek meg az egyetemi Zilahi termében. A résztvevő szakemberek és egyetemi hallgatók olyan fontos témákról hallhattak előadásokat, mint a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság nyíregyházi kirendeltségének munkája, a segítőszakmában dolgozók elégedettsége a hivatásukkal, vagy éppen azok a jógyakorlatok, amiket a szakemberek a szociális és gyermekvédelmi területeken alkalmaznak.

A rendezvényen elhangzott, a szociális munka napján világszerte olyan globális témákra hívják fel a figyelmet, melyben a szociális munkásoknak szerepe és feladata van egy jobb és élhetőbb környezet fenntartásának érdekében. Minden évben van egy központi gondolat, mely köré szervezik a programot. Az idén a buen vivir, azaz jó élet jobb lét a világnap mottója.

Az eseményt Rusinné dr. Fedor Anita, a Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kara Szociális és Társadalomtudományi Intézetének vezetője, általános és tudományos dékánhelyettes nyitotta meg.
Beszédében elmondta, ez az esemény kiemelten fontos az intézmény életében.

Közösségek a középpontban

– Ez egy olyan alkalom, amikor a szakma képviselői összejöhetnek, beszélgethetnek egymással, tapasztalatokat cserélhetnek, és a kihívásokról, jövőbeni lehetőségekről is egyeztethetnek. A rendezvényünk tíz éves múltra tekint vissza, ám a karunk szociális képzése ennél jóval nagyobb, közel 35 éves múlttal bír – tudatta a dékánhelyettes. Rusinné dr. Fedor Anita arra is rávilágított, az idei mottó, a jólét középpontjában nem az egyén, hanem a közösségek jóléte áll.

– Az egyén, a közösségek és a környezet kölcsönhatása szükséges mindehhez, és elengedhetetlen az ember és ember, valamint az ember és a természet közötti harmónia. Talán mindenki ismeri azt a mondást, miszerint a Földnek és erőforrásainak nem a tulajdonosai, hanem a gondnokai vagyunk. Kötelességünk ezt a Földet legalább olyan állapotban az utódainkra hagyni, mint ahogy megkaptuk, sőt, ha tehetjük, javítani rajta. Egy 1968-ban alakult mozgalom azt a célt tűzte zászlajára, hogy az emberiség jövőjét vizsgálja. Bár ez egy régi mozgalom, de az azóta többször megismételt vizsgálatokkal arra az eredményre jutottak, hogy súlyos következményei lesznek, ha tovább feszegetjük a Föld adta lehetőségek határait. Kezelni kell ezeket a problémákat, ahogy mi is tesszük a szociális területen – hívta fel a figyelmet a dékánhelyettes, aki szerint az idei mottó kulcsszavai (a társadalmi felelősségvállalás, elégedettség, környezettudatosság) az intézet kutatómunkáinak kulcsszavai is.

Szerteágazó kutatások

– A 2008-ban alakult kutatócsoportunk kétévente felméri Nyíregyháza lakóinak életminőségét, és számos egyéb programban is részt vesznek. Nagyon fontos, hogy 2015-ben a fiatalok jelenlegi és jövőbeni lehetőségeit vizsgáltuk, egy aktuális kutatásunkban pedig a 14-18 éves korosztály egészségkárosító magatartását mérjük fel. Azt sem szabad elfelejteni, hogy bár a segítő szakmákban dolgozók legfontosabb feladata a rászorultak támogatása, a szakemberektől vajon megkérdezi-e valaki, hogy hogyan érzik magukat? Ezzel a témával is foglalkozik a rendezvény egyik előadása, továbbá a jövőbeni kutatási terveink között szerepel a segítő szakmákban dolgozók mentális egészségének felmérése is. Ezzel lehetőséget szeretnénk teremteni a szakpolitikának, hogy megoldást találjanak a szakterületen jelentkező problémákra – hangsúlyozta Rusinné dr. Fedor Anita.
– Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében 13 járásból 11 fejlesztendő, 9 pedig komplex programban fejlesztendő besorolást kapott, ami azt mutatja, a vármegyében óriási szükség van a szociális munkára és a szakemberekre – ezt már Csekk János, a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság nyíregyházi kirendeltségének vezetője mondta el a jelenlévőknek. A szakember kiemelte: sajnos nagyon sok hátrányos helyzetű térség és ember van a vármegyében.

Komplex támogatás kell

– A főigazgatóság számos tevékenységgel igyekszik ezen segíteni. Egyes programok kifejezetten a hátrányos helyzetű embereket célozzák meg, míg mások azoknak a szakembereknek nyújtanak támogatást, akik a segítségre szorulókkal állnak kapcsolatban. Ez utóbbi célja is a társadalmi felzárkózás megvalósítása. És hogy hogyan segíthetünk a hátrányos helyzetű embereknek? Egy nagyon összetett problémakörről van szó. Többek között szükség van az emberek képzettségi szintjének emelésére, ugyanis sokan azért nem képesek önállóan javítani a helyzetükön, mert nincs megfelelő végzettségük. Ugyanakkor rengetegen vannak azok, akiknek azért alacsony a végzettsége, mert a hátrányos helyzetük miatt hamar abba kellett hagyniuk az iskolát, és családfenntartóvá válni. Ez egy ördögi kör, amiből csak szakértő támogatással lehet kilépni – hívta fel a figyelmet Csekk János.

A szociális munka napja tiszteletére rendezett eseményen az egészségtudományi kar kitüntetéseket is átadott mindazoknak, akik tevékenységükkel támogatták a kar munkáját, kutatásait.

---

Vármegyei díjazottak

Debreceni Egyetem Egészségtudományi Karáért emlékplakett
Nagy Katalin, Kistérségi Szociális Központ (Baktalórántháza) intézményvezető-helyettes

Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kar Szociális Képzéseinek Oktató Intézménye cím
Fekete Éva, Tabulapláza Alapítvány, Labor Café
Kistérségi Szociális Központ, Baktalórántháza
Dávidné Szabó Aranka intézményvezető-helyettes, Nyírbátor Város Szociális Szolgálata
Magyar Máltai Szeretetszolgálat Észak-Alföldi Jelenlétpontjai