Harc: a rákos sejtet mikrokörnyezete is védheti

A rákkutatás évtizedek óta kiemelt területe az orvostudománynak, a szerteágazó kutatások újabbnál újabb összefüggéseket tárnak fel a tumorok kialakulásáról, a daganatos sejtek működéséről. Nemrégiben arra jöttek rá, hogy a ráknak is van saját mikrobiomja, a ráksejtek nem sterilek, gombákkal, baktériumokkal bástyázzák körül magukat, és beavatkoznak az immunrendszer mechanizmusaiba, sőt, a tumorellenes gyógyszereket is képesek lebontani, mielőtt hatnának. 
A friss kutatásról dr. Obbágy Veronika tüdőgyógyász beszélt nekünk február 4-én, a rákellenes világnapon. Hogy megértsük a kutatás lényegét, azzal kezdte, mi a mikrobiom. 

A rákos sejt mikrobiomja 

– A belélegzett levegőben lévő káros anyagok megbontják egyensúlyukat, ezért lenne fontos a környezeti ártalmak, a szmog minimalizálása. Sokáig tehát azt hitték, hogy a daganatnak nincs saját mikrobiomja, de kiderült, hogy van, és egyfajta szimbiózisban működnek az adott ráktípusra, tumorra jellemző baktériumok vagy gombák alkotta élő mikrokörnyezettel. Nemcsak a daganaton belül, hanem a rákos sejt környezetében is megtalálhatóak, védik a daganatos sejteket, eltérítik az emberi immunrendszert, hogy ne tudja „kisöpörni” a szervezetből az elburjánzó „rossz” sejteket.  Védekező rendszerünk folyamatosan „ébren van”, ezt régóta tudjuk, és ahol a sejtek rendellenes működését észleli az immunrendszer, ott beavatkozik, „igyekszik kijavítani a hibát”. – A daganatok mikrobái még a tumorellenes gyógyszereket is képesek blokkolni, enzimatikusan lebontani, ennek következtében a kezelések sem hatnak, utat adva a daganatos áttéteknek – vázolta fel a felismerés lényegét a tüdőgyógyász. Hozzátette, a kutatás során a tumorok belsejében olyan baktériumokat is megfigyeltek, melyek fokozzák az immunsejtek elfojtásában szerepet játszó fehérjék termelődését,  azt is bebizonyították, hogy a daganat környékén és régióiban ugyanezek a fehérjék nyomják el a rákellenes T-sejteket. 

Káros anyagok a füstben 

A főorvos kitért a dohányfüstben lévő karcinogén anyagokra is, melyek elsősorban a légutakat, a hörgőket provokálják, a tüdő nyálkahártyáján könnyedén felborítják a mikrobák egyensúlyát, gyulladást idézhetnek elő, ami idővel rákhoz vezethet. 

A daganatképződés összetett folyamat, daganat akkor keletkezik, amikor egy sejtben károsodik az örökítőanyag (DNS). A dohányzást ma már nem kizárólag a tüdőtumorral hozzák összefüggésbe, köztudott, hogy a tüdőrák első számú rizikófaktora, de bizonyítottan felelős más ráktípusokért is, nincs olyan szerv, amire ne hatna ártalmasan a dohányzás, a diagnosztizált daganatok körülbelül 70-80 százaléka visszavezethető valamilyen módon a dohányzásra, vagy kapcsolódik ahhoz, támasztotta alá a szakember. 

Szívják egyik szálat a másik után...

Bár az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint világviszonylatban csökkent a dohányzás, de a magyarok sajnos az európai dohányzás „élvonalában” vannak, ha a számokat megvizsgáljuk. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarországon 2,2 millióan dohányoznak, azaz csaknem minden harmadik felnőtt. 2019-ben a felnőtt magyar nők több mint ötöde, a férfiak több mint negyede dohányzott napi rendszerességgel. Mindkét nem esetében a 18–34 évesek között volt a legnagyobb az arányuk, míg a 65 évesek és annál idősebbek körében a legkisebb. 
A legkevésbé iskolázottak harmada, a szerényebb anyagi helyzetben levők 37 százaléka dohányzott, ugyanakkor a felsőfokú végzettségűek közül minden hetedik, a legmagasabb jövedelműek körében pedig minden ötödik ember hódolt a káros szenvedélynek. A védőnői jelentés (OSAP 2087) szerint a gondozott várandós nők körében a dohányzás enyhe csökkenő tendenciát mutat. A kétezres évek elejét jellemző 14-15%-hoz képest a 2010-es évek végén 11-12%, 2021-ben 11% volt a dohányzók aránya a várandós nők között. (Ez utóbbi  adatok forrása: KSH)