Megváltozik a munka világa a közeljövőben

A világot ért hatások, változások, technikai fejlődés, járványok, háborúk, gazdasági történések az élet számos területén éreztetik a hatásukat, nincs ez máshogy a munkaerőpiaccal sem. Ezért megkérdeztük Kokkonen Mónikát az INT-Solution Kft. régióvezetőjét, hogy mire számíthatnak a jövőbeni azok, akik állást keresnek, vagy váltanának. A szakembert elmondta, hogy rengeteg változás cincálja folyamatosan a munkaerőpiacot.

– Viharos volt az elmúlt néhány év a munkáltatók és munkavállalók számára egyaránt világszerte. A Covidot szinte azonnal követte az ukrajnai háború okozta zavar, valamint az energia- és élelmiszerárak emelkedése, ami a reálbérek értékének csökkenését okozta, a gazdasági körülmények folyamatos változása mind mind olyan jelenségek, amelyek önmagukban is nehézséget okoznának, és tíz évente egyszer is elég lenne, de most egyszerre zúdult a világra. Kevés olyan vállalat vagy munkavállaló van, akit ne érintett volna a COVID. Megérkezett az életünkbe a Home Office, mely egy sor új kihívást hozott magával: a vezetőknek meg kellett tanulniuk az embereiket menedzselni úgy, hogy távol vannak. A dolgozóknak pedig meg kellett tanulni a csapatmunka új kultúráját. Tehát a munkavállalókat és a munkaadókat is érintette. Végigsöpört a világon a quiet quitting, azaz a a csendes felmondás, mely a kiégés egyik tünete vagy formája: az emberek nem mondanak fel formálisan, csak éppen lélekben. Nem tudnak elköteleződni a feladatuk iránt, a minimumot hozzák, és közben csendben másik munkát keresnek. A másik erős jelenség az ár-bér spirál, amibe kerültünk. Hirtelen nagyon sokan azt látják, hogy a fizetésükből nem tudják finanszírozni az életüket (fizetni a hitelüket, gyógyulásukat, hobbijaikat stb.) úgy, ahogy eddig, ezért igyekeztek megtalálni a módját annak, hogy többet keressenek. Ha a jelenlegi munkahelyükön nem tudnak elérni magasabb keresetet, akkor új munkahely után néznek – részletezte Kokkonen Mónika, és megjegyezte: felmérések szerint ma a munkavállalók több mint 60%-a csendesen állást keres, majd kifejtette, hogy ilyenkor két dolgot tehet a cégvezető, aki már az évek alatt rengeteg pénzt költött toborzásra, vagy a dolgozói megtartására. 

Jobb munkahelyek

 – Egyrészt igyekszik korrigálni a béreket, hogy ne veszítse el a jó embereit, amivel persze nőni fognak a kiadásai és emelnie kell a terméke, szolgáltatása árait. Ergó: drágább lesz a tej, kenyér, a dugulás elhárítás, minden, tehát a fizetésünkkel ugyanott vagyunk, vagyis megint nem elég. Ez egy olyan spirál, aminek jelenleg nem látjuk a végét. A másik, amit tehet, hogy feladja a működését, bezárja a boltot, akár tömeges elbocsátás is kialakulhat. Idén már 4500 vállalkozás húzta le a rolót Magyarországon – fejtette ki a szakember, és elmondta, hogy ez egyfelől jó, mert az emberek egyre jobb fizetéseket tudnak kialkudni maguknak egy-egy váltás során, másfelől rossz, mert a drágulás folytatódik. Ha egy vállalat nem tudja tartani ezt a versenyt, nem tudja megfizetni a kért béreket, és a megdrágult termékeit nem tudja eladni, akkor akár be is kell fejeznie a működését, és ez akár tömeges elbocsátásokhoz is vezethet.

Pozitív változások

Azonban ezeknek a történéseknek jó oldala is van, amit szintén kiemelt a régióvezető: számos új beruházás érkezett az utóbbi években a kelet-magyarországi térségbe, mind munkaerőre éhesen. – A megnövekedett kereslet a jó szakemberek iránt feljebb hajtja a béreket, főleg a szakképzett, jól kvalifikált munkavállalók esetében. Ez a megnövekedett kereslet arra sarkallja a munkáltatókat, hogy jobb munkahelyekké váljanak, mert csak így tudják a kulcsembereiket megtartani vagy bevonzani. Ehhez szervezeti kultúrában is javulnia kell a cégeknek. Ma már nem elég a csinos honlap és az ügyesen SEOzott hirdetési kampányok – fogalmazott és hozzátette: ma már egy cégnek oda kell figyelnie, milyen értékeket képvisel, hogyan bánik a munkatársaival, mit gondol az életről, munkáról, milyen a hírneve, a munkáltatói márkája, fontos, hogy a munkatársak hogyan beszélnek a munkaadójukról a saját privát közösségeikben.  – Tehát lényeges, hogy a munkatársak, az alkalmazottak hogyan beszélnek másokkal a cégről, hogyan viszik a vállalat hírnevét. Mivel mi vezetőképzéssel és szervezetfejlesztéssel is foglalkozunk, látjuk, hogy egyre több cég kéri a segítségünket, hogy válhatnak jobb munkahellyé, jobb vezetővé. Ez ma kulcsfontosságú a munkaerő megtartásában és bevonzásában. A jó munkáltatói márka azt jelenti, hogy a saját munkaerő mindenhol pozitív hírét vigye a cégnek, ez a az egyik legjobb márkaimidzs – hangsúlyozta Kokkonen Mónika, és kifejtette, hogy amikor nem állnak tömött sorokban a jelentkezők egy-egy meghirdetett állásra, annak van egy másik pozitív hozadéka is: a munkáltatók rugalmasabbak kezdenek lenni az elvárásaikat tekintve.

Sikeres alkalmazkodás

– Az algoritmusok korát éljük már jó néhány éve, gondoljunk a közösségi média felületeire vagy a számtalan applikációra, melyet nap mint nap használunk akár dolgozunk, vásárolunk, szórakozunk, utazunk. Ma már mindenre van egy app és főleg a fiatalabb generáció már egy ilyen bedrótozott világban nevelkedett, számukra ez már teljesen természetes, sőt elvárás is – mondta a régióvezető, és hozzátette: a technológia berobbanása azt is eredményezte, hogy a régi tudás gyorsan elavul. Arra lesz szükség, hogy minél gyorsabban sajátítsunk el új tudásokat, tehát a tanulás képessége lesz a legfontosabb a jövőben a munkaerőpiacon, hogy mennyire gyorsan és ügyesen vagyunk képesek új tudásokat elsajátítani, mennyire tudjuk a lényeget megragadni, elkülöníteni a lényegeset a lényegtelentől, hogyan tudjuk az új információt egyből adaptálni, alkalmazni. Ezért lenne jó, ha az iskola is erre nevelné a gyerekeket, hogy ezekben a készségekben ügyesek legyenek.