Újra megtelhetnek élettel a Nyírség homokdombjai

 – Lassan egy évtizede, hogy súlyos vízhiánnyal küzdünk a Felső-Tisza vidékén. Nincs víz a felszínen, sem a felszín alatt, és mindez az élet szinte minden területére negatív hatást gyakorol – hívta fel a figyelmet Bodnár Gáspár, a Felső-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság (FETIVIZIG) igazgatója pénteken, a Nyírség vízgazdálkodásának fejlesztéséről tartott szakmai konferencián. Az eseményen jeles szakemberek tanácskoztak az elmúlt évtizedekben kialakult súlyos vízügyi problémákról, és bemutatták azt a projektet is, ami a tervek szerint a megoldást kínálja ezekre. Az eseményen jelen volt Seszták Oszkár, a vármegyei közgyűlés elnöke és Láng István, az Országos Vízügyi Igazgatóság (OVF) főigazgatója is.

Óriási beruházások

A vízügyi igazgatóság grandiózus beruházásokat valósított meg a közelmúltban, melyek a vármegye vízgazdálkodásában óriási előrelépést jelentenek mind az árvizek elleni védekezés, mind a vízmegtartás területén. Az újabb projekt a Nyírségre fókuszál, és a szakemberek azt remélik, a tekintélyes fejlesztéseknek köszönhetően újra élettel telhetnek meg a nyírségi homokdombok.
Bodnár Gáspár kiemelte: a csatornák jelentős része szinte teljesen kiszáradt az elmúlt években, a tározókban pedig olyan kevés víz van, hogy a kihalás szélére sodródik az élővilág, amit a víz táplál.

– A folyóink gyakran hónapokon keresztül a legkisebb vízállás mellett folynak, ami további negatív hatást gyakorol a talajvizekre. A Szatmár-Bereg térségében van lehetőség a vízpótlásra a kisebb árvizek esetén is, ezt meg is tettük a zsilipek nyitásával, ám a Nyírségben teljesen más módszerekre van szükség. A Nyírség valamikor a vizek vidéke volt, ha megnézzük a folyószabályozások előtti térképeket, akkor rengeteg kék foltot láthatunk. A vizet a területre kell hoznunk, és a területek egy részét vissza kell adni a víznek – hangsúlyozta az igazgató.
A probléma megoldása korántsem egyszerű, olyan terveket kell készíteni, melyeket a vízügyi szakemberek mellett a környezetvédők és a gazdálkodók is elfogadnak, s úgy tűnik, sikerült is megtalálni a közös nevezőt.

Seszták Oszkár arról számolt be a jelenlévőknek, hogy élénk kapcsolatot ápolnak a polgármesterekkel, a különféle szervezetekkel és a gazdákkal is.

Megtalálták a közös nevezőt

– A felelős vízgazdálkodás közös ügyünk, és nagyon örülök, hogy az érintetteknek sikerült megtalálniuk a közös nevezőt. A hamarosan elinduló fejlesztésekkel az a legfontosabb célunk, hogy az Észak-Nyírségbe újra vizet juttassunk, és élettel telhessen meg a terület. A most induló projekt elsősorban a környezetünk védelméről szól, de persze fontosak az agrárium érdekei is – tette hozzá a vármegyei közgyűlés elnöke.
A rendezvényen előadást tartott Láng István, az OVF főigazgatója is, és részletezte azokat az okokat, amik a Nyírség súlyos mértékű kiszáradásához vezettek. Mint mondta, három fő tényező felelős azért, hogy eltűnt a víz a területről: a folyók szabályozása, az vízkészletek túlzott igénybevétele, illetve a klímaváltozás.

– A hasznosítható hazai vízkészletek vészesen fogynak az elmúlt 50 évben, annak ellenére, hogy az országba viszonylag bőséges vízhozam érkezik. Az engedély nélkül, szakszerűtlenül kialakított fúrt kutak is súlyosbítják a helyzetet, nem véletlen, hogy az igazgatóság azt hangsúlyozza, ellenzi ezek létesítését. A kutakat egyre mélyebbre fúrják, amennyiben nem találnak megfelelő mennyiségű talajvizet. Emiatt sokszor már a talajvíznél mélyebben található rétegvizeket érik el a fúrások, ám a sok esetben szakszerűtlen kialakítás miatt nem zárnak megfelelően a rétegek. Hogy miért baj ez? Amikor a csapadék visszapótolná a talajvizet, a szakszerűtlen fúrás miatt a nedvesség lefolyik a mélyebb rétegekbe, így hiába a sok eső, a talajvíz szintje továbbra is alacsony marad. Ráadásul ez egy olyan probléma, amit egyszerűen nem tudunk orvosolni – hívta fel a figyelmet a főigazgató.