Sikerrel zárták a foglalkoztatásbővítő programot

– Egy rendkívül sikeres programot zárhatunk le, amelyre az elmúlt években 26 milliárd forintot költöttünk. Ennek és az ehhez hasonlóprojekteknek hála az elmúlt évtizedben jelentősen bővült a foglalkoztatottak aránya a vármegyében: a tíz évvel ezelőtti 190 ezerhez képest napjainkban 250 ezren dolgoznak – mondta el köszöntőjében Román István, vármegyénk főispánja szerdán, a fiatalok elhelyezkedését segítő munkaerőpiaci program zárórendezvényén, Kisvárdán.

Az eseményen jelen volt Leleszi Tibor, a város polgármestere, dr. Seszták Miklós és dr. Tilki Attila országgyűlési képviselők, valamint Kocsis László, a kormányhivatal Foglalkoztatási, Foglakoztatás-felügyeleti és Munkavédelmi Főosztályának vezetője.

A főispán arra is kitért, az aktív dolgozók számának ilyen mértékű emelkedéséhez azonban nem lettek volna elegendőek a munkaerőpiaci programok, a sikerhez szükség volt a vármegye és a vállalkozások fejlődésére is.

Új pályát adtak a fiataloknak

– Három évtizede pályakezdőként még nem sok lehetőség állt ellőttem, de egy mai fiatal előtt sokkal több kapu áll nyitva – ezt már dr. Seszták Miklós mondta el a jelenlévőknek. Az országgyűlési képviselő szerint bár sok fiatal még nem tudja, mit is szeretne csinálni, van egy 25 év alatti réteg, aminek konkrét céljai vannak.

Egy városnyi embert értek el

– Az Ifjúsági Garancia program egyik fontos célja volt, hogy a 25 év alattiak érezzék, szükség van rájuk a munkaerőpiacon, még akkor is, ha nem rendelkeznek munkatapasztalattal. E program számai, az, hogy 17 ezer fiatalnak segítettek, óriási eredmény, valamint azt is jelzi, mekkora igény és mekkora szükség van ezekre – hívta fel a figyelmet dr. Seszták Miklós.

– Minden tekintetben rendhagyó volt ez a program, mellyel elsősorban a 25 év alattiakat célozták meg. Az első körben az volt a célunk, hogy megszólítsuk őket, szolgálatatásokkal, tanácsokkal segítsünk nekik, s büszkén mondhatom, hogy mintegy 60 ezer emberhez jutottunk így el – kezdte a program részletes ismertetését Kocsis László. A főosztályvezető elárulta, a különféle szolgáltatások mellett képzésekkel is segítették az ifjú álláskeresőket.

A hiányszakmákra fókuszáltak

– A képzések során főként a hiányszakmákra helyeztük a hangsúlyt, és az volt a célunk, hogy a résztvevők munkatapasztalatot, valamint olyan képesítést szerezzenek, amivel később elhelyezkedhetnek a munkaerőpiacon. A munkánk eredményes volt, hiszen közel 10 ezer ember vett részt valamilyen képzésen. Ez egy olyan program volt, ami megalapozhatja a jövőt, mivel a kínált szolgáltatások rendkívül sikeresek voltak. Persze mindez nem volt egyszerű, sokszor igazi küzdelmet jelentett a képzésekbe bevont fiatalokat a programban tartani. A szakács vagy a pincér a mai napig hiányszakma, de képeztünk pékeket és hegesztőket is – tudatta a főosztályvezető, akitől azt is megtudtuk, a munka nem áll meg, hamarosan újabb támogatási programok indulnak, amelyek segítik majd a fiatal munkavállalók elhelyezkedését. Ennek pontos részletei még nem ismertek, ám hamarosan a nyilvánosság elé tárják őket, annyit viszont elárultak, hogy az indulásukhoz minden feltétel adott.

Siker koronázta erőfeszítések

A projekt számadatai önmagukért beszélnek, de azt sem szabad elfelejteni, mennyi munkával járt az ifjú álláskeresők képzése, a számukra legideálisabb pálya megtalálása. Kiss Hedvig, az oktatással foglalkozó Egészség és Tudomány Bt. szakmai vezetője mesélt e nehézségekről, és az áldozatos munkát jutalmazó eredményekről.

– Az volt a legfontosabb célunk, hogy stabil tudást adjunk a fiataloknak. A profilunkba tartozó egészségügyi és szociális képzések között több olyan terület is van, ahol sikert érhet el az ifjúság, amennyiben megvan bennük a kellő elhivatottság. Fontos, hogy a képzésekre érkezők bízzanak magukban, kapják meg a megfelelő instrukciókat, így a végén siker koronázza az ő és a mi erőfeszítéseinket is. Szociális gondozókat és ápolókat oktattunk a legnagyobb számban. Ez azért is nagyon fontos hivatás, mert e szakemberekből nem csupán a vármegyében, hanem az egész országban hiány van – hívta fel a figyelmet Kiss Hedvig.

– A gyakorló mentőápolók mellett, általános ápolókat, egészségügyi asszisztenseket, továbbá gyógymasszőröket is képeztünk. Szoros együttműködésben dolgoztunk a kormányhivatallal és a járási hivatalokkal. Az oktatás folyamata nem volt egyszerű, mivel időközben berobbant a pandémia, és egy olyan megoldást kellett találnunk, mellyel úgy folytatható a képzés, hogy a résztvevők tudása sem csorbul. Az online térben oktattunk tovább, és a vizsgaeredmények tudatában azt mondhatom: sikerrel. Természetesen a lemorzsolódásról is beszélnünk kell, mivel bármennyire jó egy képzés, lehet akármilyen kiváló egy oktató, mindig vannak olyanok, akik valamiért kiesnek. Ezek az emberek nem voltak sokan, az általunk képzett 140 résztvevőből mindössze tízen, ám hiába kaptak segítséget a kormányhivataltól, a mentoroktól, vagy az oktatóktól, többnyire családi okokra hivatkozva elhagyták a programot. A többiek viszont sikerrel vették az akadályokat, és mivel továbbra is követjük a pályájukat, jól tudjuk, hogy azóta is dolgoznak – osztotta meg tapasztalatait a szakmai vezető.