2023.11.27. 17:30
Teremtett világ, élhető környezet
Fotó: Gazdag Mihály
Közel négyezer emberhez jutott el az elmúlt két évben a Hierotheosz Egyesület szemléletformáló programsorozata. A környezetvédelem, a fenntarthatóság és a hulladékgazdálkodás köré szőtt konferenciák azt üzenték: bolygónk állapota rajtunk is múlik, nem mindegy, mit hagyunk örökül a következő nemzedéknek. A hétfői telt házas projektzárót Máriapócson tartották meg középiskolásoknak.
Teremtett világ, élhető környezet
Fotók: Gazdag MihályApróságokon is sok múlik
Kiss András, a szervezet főtitkára köszöntőjében kiemelte, mindenki tehet valamit környezete megóvásáért, nem kell mindig nagy dolgokra gondolni, apróságokon is sok múlik. – Ha a diákok mindabból, amit ezeken az előadásokon hallottak, magukkal visznek valamit és mindennapi szokásaikká teszik, már hasznukra vált ez a projekt – jegyezte meg a házigazda, projektfelelős.
Majd azzal folytatta: – Szerettük volna, ha ez a program kifejezi „arcélünket” is, megmutatja a környezetvédelem és az egyház tanításai közötti szoros köteléket, ezért a zárókonferenciát a teremtésvédelemre és fenntarthatóság kapcsolatára építettük rá – vezette fel az előadókat Kiss András.
Seszták Oszkár a vármegyei közgyűlés elnöke megköszönte a szervezet munkáját, méltatta a projekt hasznosságát, majd néhány szót szólt arról, hogy a környezetvédelemnek egy nagyon fontos szelete, a hulladékgazdálkodás helyzete hogyan alakult az elmúlt években vármegyénkben. Annak idején a szemétlerakók felszámolásával és rekultivációjával, majd a szabályozott és korszerű szilárdhulladék-lerakók építésével kellett kezdeni a munkát egy élhetőbb környezetért. Az infrastruktúra azóta is folyamatosan fejlődik, ma már a lerakók mellett hulladékudvarok, válogatók is működnek, sőt, a szelektív gyűjtés ma már nem egy távoli fogalom a lakosság körében, hanem a mindennapi élet része. Ahhoz, hogy kevesebb hulladék keletkezzen, s ami összegyűlik, azt korszerűen kezeljék, további fejlesztésekre van szükség, a jövő a hulladék újrafelhasználásán múlik, de ezen a területen is új fejezet nyílhat meg előttünk – hangoztatta az elnök.
Egymásra is odafigyelünk
– „Nem bántja a szemét?” – idézett Kocsis Fülöp érsek metropolita egy régi, de ma is élő szlogent, mely kifejezi, hogy az ember érzékeny környezetére, az alaptermészetében benne van a tisztaságra, a rendre való törekvés. Az érsek kifejtette: a Földet az Istentől kaptuk, nem lehet nélküle értékelni azt. Majd feltette a kérdést: – Kik szenvedik meg leghamarabb, ha tönkre tesszük környezetünket, teljesen kifosztjuk az erőforrásainkat? A szegények. A kiszolgáltatott emberek nem válogathatnak az ételekben, ruhákban, a földi javakban. Gondoljunk rájuk is, amikor a teremtést védjük vagy amikor bűnt követünk el a teremtett világgal szemben. A teremtés védelme közelebb hozza egymáshoz az embereket, általa nemcsak a környezetünkre figyelünk oda jobban, hanem egymásra is – hangsúlyozta az érsek.
Lukács Imre parókus előadása is azt üzente a diákoknak, nincs idő halogatásra, a környezetünkért csak együtt tehetünk és holisztikus módon, tehát teljes egészében szemléljük a világot, ne csak az ember szempontjából. / Hidvéghiné dr. Pulay Brigitta, a Teremtésvédelmi Kutatóintézet tudományos munkatársa is a rendezvény vendége volt, a vele készített beszélgetést később olvashatják el. /
Öt terület, egy cél
A rendezvényen elhangzott számok is kifejezték, mekkora területet ölel fel uniós szinten a fenntarthatóság kérdése, és az előző, 2014–2020ig tartó programozási időszakban mennyi forrás jutott a fejlesztésére. Nagy Balázs közlekedési, környezetei és energiahatékonysági fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkár elmondta, országos szintes összesen 4 milliárd euró fordul az un. KEHOP programokra, melybe az árvízvédelem, a vízközműfejlesztés, ivóvizes beruházások, a hulladékgazdálkodás, a természetvédelmi fejlesztések és az energiahatékonyság-növelés tartozott bele. Ezek a gigaprogramok voltak. A hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódóan elmondta, a szelektív rendszerek fejlesztésére 200-220 milliárd forint fordult, amiből beruházásokra és szemléletformáló programokra is jutott, több mint 90 ezer emberhez jutott el a fenntarthatósági üzenet.