Sírok, hamvak és urnák

Ezekben a napokban különösen sokat emlékezünk elhunyt szeretteinkre. Felidézzük hangjukat, arcukat, jellemző mozdulataikat, s magunkban megköszönjük mindazt a szépet és jót, amit kaptunk, illetve amit tanultunk tőlük.

Napjainkban számos formája van már a végső nyughelynek. Pénzes Tiborral, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Temetkezési Kft. ügyvezetőjével arról beszélgettünk, vajon napjainkban melyiket választják az elhunytnak a hozzátartozók, illetve melyiket kérik még életükben az emberek.

- A temetkezés egyidős az emberiséggel, hiszen őseink valamilyen formában, valamilyen módon a szeretteiket, hozzátartozóikat végső nyugalomra helyezték. A vallás kialakulásával kapcsolódott hozzá rituális szertartás, illetve az eltérő kultúrákban más-más szokások alakultak ki. Hazánkban is változnak a szokások, hiszen míg korábban a koporsós temetésből volt a legtöbb, addig az idei esztendő első kilenc hónapjában végrehajtott temetkezések 78 százaléka hamvasztásos temetés volt a kft. adatai alapján. Jó tíz évvel ezelőtt ez a szám még csak 55 százalék volt a Nyíregyházán végrehajtott temetkezéseknél. Hogy legyen összehasonlítási alapunk, hozzáteszem, hogy az 1980-as évek elején nem érte el az 1 százalékot a hamvasztás. Az urnás temetések növekedésének több oka is van. Régebben nagyobb szerepet játszott a vallás, több egyház is tiltotta a hamvasztást. A vidéki területeken, illetve az idősebb korosztályt tekintve még mindig a koporsós temetés van nagyobb arányban, de már a kisebb településeken is látható azért urnafal. Az okok között kell megemlítenem, hogy az urnás temetés több évtizeddel ezelőtt jóval olcsóbb volt, mint a koporsós temetés. Ma már a hamvasztási díjtételek az energiaárak növekedése miatt majdhogynem utolérte az urnás temetés költsége a koporsós temetés költségét. Sokan azért választják továbbá a hamvasztást, mert a bemosásos temetkezési tevékenység egyszerűbb, nincs annyi pluszjárulékos költség, de szerepet játszik a döntésben az is, hogy a gyermekek, a hozzátartozók Budapesten vagy a Dunántúlon élnek, s könnyebb a hamvakat elszállítani, hogy a lakóhelyükön helyezzék el végső nyugalomra a szeretett személyt – magyarázta a szakember, majd így folytatta:.

– Szolgáltatóként nekünk közegészségügyi szempontból halaszthatatlan tevékenységet kell végrehajtanunk, legyen szó hamvasztásos vagy koporsós temetésről. Üzemeltetői szempontból a temetők területe korlátozott, egy urnás temetés sokkal kisebb helyet foglal el, mint egy koporsós temetés. Nyíregyházán az 1800-as évek elején kezdtek temetni az Északi temetőben, s akkor még a városon kívül volt a sírkert. Most pedig már a város szívében található, épületek ölelik körbe, és csupán egy fél hektár szabad területünk van, ami még üres. Úgy tudom, a nyíregyházi önkormányzat már megkezdte egy új temető kialakításával kapcsolatban a tárgyalásokat, az egyeztetéseket.

Mennyire egészséges az, hogy sokan otthon tartják szerettük hamvait? – kérdeztük Pénzes Tibortól.

– Nálunk a hamvasztásoknak az 5,1 százalékát vitték haza 2023-ban. Ez ahhoz viszonyítva nem sok, hogy van olyan országrész, ahol a hamvak 30-40 százalékát hazaviszik. Az otthon őrzött hamvakkal az is gond, hogy nem lehet nyomon követni. Természetesen van egy nyilvántartásunk az urna első tartózkodási helyéről, de a költözéseket már nem jelentik be nálunk, így nyoma vész. Gyakran a hulladéktelepekről érkezik jelzés, hogy urnát találtak, vagy valaki vesz egy lakást, s abban talál urnát. Ha illegálisan elszórják valakinek a hamvait, a jogszabály alapján az is bűncselekmény. Van arra is példa, hogy valaki kint a természetben szeretné szétszórattatni a hamvait. Törvény deklarálja: a terület tulajdonosának hozzá kell járulnia, hogy a hamvakat szétszórják. Ez a terület lehet erdő, folyó, de állóvízbe, vagyis tóba nem szabad hamvakat elhelyezni – tette hozzá az ügyvezető.