2023.11.07. 14:00
A tudomány válasz a globális kihívásokra
A Nyíregyházi Egyetem minden intézete csatlakozott az idei Magyar Tudomány Ünnepéhez.
Fotó: Sipeki Péter
– A tudomány ünnepe egy közel 200 évvel ezelőtti pozsonyi országgyűlésre nyúlik vissza, amikor hazánk történelmének jeles alakja, gróf Széchenyi István felajánlotta birtokainak éves jövedelmét egy magyar tudós társaság megalakítására. Példáját több mágnás is követte, így néhány hónap alatt igen jelentős összeg gyűlt össze. Hamarosan a kezdeményezésből létrejöhetett a Magyar Tudományos Akadémia – mondta el bevezetőjében dr. Simon László, a Nyíregyházi Egyetem Tudományos Tanácsának elnöke kedden, a Magyar Tudomány Ünnepén.
Minden évben választanak a programsorozatnak egy vezérgondolatot, mely az idén a Tudomány: válaszok a globális kihívásokra. A hagyományoknak megfelelően e rendezvényen adják át az egyetemen a Tudományért-Művészetért kitüntetéseket, méghozzá junior és senior kategóriákban.
A tudomány válasz a globális kihívásokra
Fotók: Sipeki PéterMég nem készültünk fel
Az idén a rangos elismerést a junior kategóriában dr. Bíró István Ferenc, a Népzene Tanszék adjunktusa vehette át, míg a senior kategóriában rendhagyó módon két díjat is kiosztottak.
Dr. Antal Tamás, a Jármű és Mezőgazdasági Géptani Tanszék vezetője, valamint dr. Kiss Kálmán, az Idegennyelv-oktató és -vizsgáztató Intézeti Tanszék oktatója vehették át az elismerést.
Az ünnepségen dr. Szabó György, az egyetem rektora arról számolt be, az idei a jubileumi huszadik tudománynapi ünnep.
– Az ünnepség mottója – Tudomány: válaszok a globális kihívásokra – igen beszédes, ugyanis az emberek a világ minden táján a bőrükön érzik azokat a globális változásokat, melyek többségére sajnos nem vagyunk felkészülve. E napon emlékezzünk meg azokról a tudósokról, akik sokat tettek hozzá a hazai és a világ tudományához! Az idén különösen büszkék lehetünk, hiszen két magyar Nobel-díjast is ünnepelhetünk: Karikó Katalint és Krausz Ferencet. Ők megmutatták a hazai és a nemzetközi tudóstársadalomnak, hogy érdemes végigmenni egy nem kitaposott úton is a céljaink érdekében – hívta fel a figyelmet a rektor. Dr. Szabó György arra is rávilágított, hogy az egyetem munkatársainak és hallgatóinak tudományos eredményeire is büszkének kell lenni.
Stabil pont a válságban is
– A tudomány egy biztos pont az egyre kiszámíthatatlanabb világban. Ebben a válságoktól gyötört világban egyre inkább szükségünk van egy olyan eszközrendszerre, ami szolgálja a természeti és társadalmi környezetünk megismerését, megértését. A laikus közösséggel nem könnyű elfogadtatni, hogy a tudomány megismerésének legnagyobb innovációja a kételkedés joga, a bizonyítás szükségessége és az eredmények cáfolhatósága.
Az ismeretek növekedési trendje sajnos arra sarkallja a társadalmat, hogy könnyebben elfogadja az egyszerűbben megérthető, hihető hamist a nehezen érthető, sokszor komplikált igazsággal szemben. A tudománynak és a felsőoktatásnak éppen ezért kiemelt feladata egy olyan „társadalmi vakcina” terjesztése, ami megvédi a közösséget a téveszméktől – ez az iskolaügy. Ahogyan az is iskolaügy, hogy értő, kritikai gondolkodásra képes és kiművelt emberfőket képezzünk – erről már Széchenyi István is elmélkedett mintegy 200 évvel ezelőtt – hangsúlyozta dr. Szabó György.
A Magyar Tudomány Ünnepéhez az egyetem minden intézete csatlakozott, így rendkívül változatos és tudományterületekben bővelkedő programokon vehetnek részt az érdeklődők. Az idei plenáris előadást prof. dr. Balázs Géza nyelvész, néprajzkutató, egyetemi tanár tartotta Az internet népe címmel, melyről hamarosan bővebben olvashatnak lapunkban.
