A hősök tiszteletére kondult meg a lélekharang

– A magyar nemzet mélységes szeretettel, magasztaló elismeréssel és hálával emlékezik meg azokról a hős fiairól, akik az 1914/1918. évi világháború alatt a hazáért vívott súlyos küzdelmekben a magyar nemzetnek dicsőséget és hírnevet szerezve életüket feláldozták. A nemzet soha el nem múló hálája és elismerése jeléül, az élő és jövő nemzedékek örök okulására és hősi halottaink dicsőségére minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját nemzeti ünneppé avatja. Ezt az ünnepnapot - mint a „Hősök emlékünnepét” - a magyar nemzet mindenkor a hősi halottak emlékének szenteli – idézte emlékező beszédében az 1924-ben elfogadott törvényt Jászai Menyhért. Nyíregyháza alpolgármestere a Hősök temetőjében rendezett megemlékezésen elmondta, ez a törvény semmit sem veszített értékéből az elmúlt csaknem 100 évben, erősebb lett, mert az utódok szívébe van írva minden sora. A megyeszékhely önkormányzata a temetkezési céggel és civil szervezetekkel közösen több mint másfél évtizede a mindenszentek és halottak napja alkalmából mécsesgyújtással tiszteleg az itt eltemetett hősök előtt.

Minden család gyászolt

– Nyíregyháza katonaváros, Nyíregyháza 1914 óta a katona hősök városa is, hiszen a háború első évében itt hozták létre az egyik legnagyobb, több mint 50 épületből álló barakk-kórházat, amely sok ezer katona gyógyulását szolgálta – folytatta az alpolgármester, és hozzátette: akiket nem sikerült megmenteni, azoknak gondoskodni kellett az eltemetésükről, így alakult ki a kegyeleti hely, a Hősök temetője, ahol 14 nemzet csaknem 3000 katonája nyugszik. Nemcsak katonák voltak ők, hanem szülők, gyermekek, testvérek, családtagok, barátok, szomszédok. Aligha van olyan család, amelyik ne gyászolta volna egy vagy több tagját. Kötelességünk elődeinkhez hasonlóan megőrizni ezt a kegyeleti helyet és tisztelegni mindazok sírja előtt, akik itt leltek végső nyughelyre. Az önkormányzat 1914-től folyamatosan fenntartotta a sírkertet, a háború kitörésének 100. évfordulójára pedig felújította, vállalta az itt nyugvó magyar és külhoni katonák emlékének megőrzését, a temető ápolását. Kötelezettségünk a béke és a szolidaritás iránti elkötelezettségünket is erősíteni – mondta Jászai Menyhért.

Áldozatuk nélkül nem létezhetnénk

Farkas Gábor százados beszédében a hősi halottaink emlékének ápolásáról, a Magyar Honvédség háborús kegyeleti tevékenységének jelentőségéről és az utánunk következő nemzedék nevelésének fontosságáról szólt. Mint fogalmazott, jövőre 110 éves évfordulója lesz a nagy háború kitörésének, a mai Magyarország területén főleg olyan katonatemetők maradtak fenn az I. világháború idejéből, ahol nem a frontvonalakon közvetlenül elesett hősi halottak nyugszanak, hanem a harctérről betegen, sebesülten haza, vagy kórházba szállított katonák. Ilyen a nyíregyházi Hősök temetője is – mondta, s csoda, hogy megmaradt, ahol folyamatosan őrzik a hősök emlékét. A hadisírgondozás jelentősége az, hogy kutatással, felméréssel feltárják az elfeledett hősi temetőket, a külső területeken elhantolt katonák sírját, hogy újratemetésükkel méltó nyughelyük legyen. – Az áldozat, amit saját korukban hoztak, visszahat napjainkra is, áldozatok nélkül kevesebbek lennénk és nem létezhetnénk – jelentette ki.

A kegyeleti mécsesgyújtásban részt vettek a Mikecz katonai kollégium, a Honvédsuli egyesület tagjai, a civil szervezetek képviselői is.