Régi fényében csillog-villog a szablya

Budapest, Geszteréd. Rangosabb helyen nem is mutathatták volna be csütörtökön a geszterédi aranyszablya rekonstrukcióját, mint Budapesten a Magyar Nemzeti Múzeumban. Igaz, hogy az egykori fegyver töredékeit Geszteréden, az ország keleti szegletében találták meg, akár a nyíregyházi Jósa András Múzeum is lehetett volna a bemutató színhelye, azonban valamennyi tárgy, ami a honfoglalás korával kapcsolatos, minden magyar emberhez kötődik, ezért gondolta úgy a rendezvényt szervező Geszterédi Aranyszablya társaság, hogy hazánk legrégebbi és legnagyobb múzeumában ismerkedhessen meg a nagyvilág az aranyszablya rekonstrukciójával.

A Magyar Nemzeti Múzeum büszkén és boldogan vállalta el ezt a feladatot – derült ki L. Simon László főigazgató köszöntőjéből, aki a moderátor, Mohai Gábor után lépett a mikrofonhoz. A Kazinczy-díjas előadóművész Veres Péter: Én nem mehetek el innen című versével üdvözölte a vendégeket, s utalt egyúttal a hazaszeretet fontosságára. A népszerű bemondó is a magáénak érezheti a fegyvert, hiszen a geszterédi lelőhelyhez közel, Újfehértón született. Mohai Gábor elmondott még néhány sort Csáti Demeter Ének Pannónia megvételéről című költeményéből is, hogy emlékeztessen egykori őseink vitézségére.

– Ez a mai nap igazi ünnep a magyar tudomány számára, jelentős tette, hogy elkészült a honfoglalás kori szablya rekonstrukciója – fogalmazott a házigazda intézmény főigazgatója.– Köszönet a Geszterédi Aranyszablya Társaságnak, hogy erre a Magyar Nemzeti Múzeumot kérte fel. Köszönet dr. Rémiás Tibornak, a Jósa András Múzeum igazgatójának, hogy partner volt ebben. Nem az első alkalom, hogy közösen rendezünk kiállítást. Sok vita van arról, hogy a régészeti leletek maradjanak meg töredékesen vagy készüljenek rekonstrukciók is. Szükség van az ilyen rekonstrukciókra, hiszen fontos látni, egy tárgy milyen lehetett eredeti állapotban, milyen lehetett eredeti szépségében.

Az aranyszablya elkészítésének folyamatát Rácz János, a Geszterédi Aranyszablya Társaság elnöke idézte fel. Utalt arra, hogy a civil szervezet már a 2015-ös megalakulásakor célul tűzte ki a rekonstrukció elkészíttetését. Felkértek három régészt, dr. Németh Pétert, dr. Révész Lászlót és az azóta már elhunyt Fodor Istvánt a szablya hitelessége érdekében, s találtak jó szakembereket – Szabó István fegyverkovácsot és Strohmayer Ádám ötvöst és cizellőrt –, akik elkészítették a fegyver rekonstrukcióját. Kiemelte, hogy Strohmayer Ádám mint kísérleti régész a szablya több titkát is kiderítette. A társaság elnöke köszönetet mondott mindazoknak, akik valamilyen formában hozzájárultak az aranyszablya elkészítéséhez. Szólt arról a kiadványról is, ami a bemutatóra jelent meg A geszterédi aranyszablya rekonstrukciója 2019-2023 címmel.

Elmondta gondolatait Baracsi Endre, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Közgyűlés alelnöke is. Beszédében kiemelte a hagyományok ápolásának, az örökségek megőrzésének fontosságát, s mindezek továbbadását a fiatalok számára. Utalt arra, hogy ezeket a célokat szolgálja a vármegyei értéktár is, s kellenek olyan kovászemberek, akik mindezt meg is valósítják. Fontos hazát és házat építeni, s azt meg is kell őrizni.

– A sors akarta így, hogy különleges ajándékkal lettünk gazdagabbak. Szombaton Szabolcs községben a vármegye napját ünnepeljük, ennél jobban ez a hét nem is alakulhatott volna – tette hozzá befejezésül a közgyűlés alelnöke.

Dr. Németh Péter címzetes múzeumi igazgató a geszterédi leletek sorsát idézte fel. Mint közismert, miután a disznók 1927. május 4-én kitúrták a leleteket, a helybelieket azokat hazavitték, úgy kellett csendőri segítséggel begyűjteni a leleteket. A II. világháború idején az aranyvonattal a Jósa András Múzeum értékei is külföldre kerültek, ahol sajnos több tárgy is elveszett. A régészeti anyag 1955-ben került vissza Nyíregyházára.

Az aranyszablya rekonstrukciójának jelentőségét méltatta dr. Révész László régész, egyetemi tanár is, majd Strohmayer Ádám kísérleti régész, ötvös és cizellőr mesélt a díszítés elkészítésének sziszifuszi munkájáról.

Ezt követően L. Simon László főigazgató a Magyar Nemzeti Múzeum emlékérmét adományozta Rácz János elnöknek. A rendezvény zárásaként Felföldi László, a pécsi egyházmegye püspöke, a Geszterédi Aranyszablya Társaság tagja mondott áldást és beszélt az álmok megvalósulásának fontosságáról, majd a résztvevők megtekintették egy másik teremben a kiállított aranyszablyát. MML