Tenyészállatok voltak, ragadozók lettek

Bár közöttünk élnek a vadászok, a mindennapi munkájukat mégis alig ismeri a társadalom. Ezért gondoltunk arra, hogy a Kelet-Magyarország és a Szabolcs Online közös podcastsorozatán belül elindítunk egy sorozatot Nimród követőiről. Akik figyelemmel követik majd a beszélgetéseket, megtudhatják többek között, miért április közepén kezdődik az őzbakok vadászati szezonja, s miért jelent nagyobb kihívást íjjal vadászni, mint lőfegyverrel.

Először azonban a vadászok és a vadásztársaságok számára márciusban meghirdetett ragadozógyérítési hétről faggattuk Fazekas Gergelyt, az Országos Magyar Vadászkamara Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Területi Szervezetének titkárát.

Vajon miért van szükség a ragadozók márciusi gyérítésére? – tette fel a kérdést kollégánk, M. Magyar László.

– Gyakorlatilag a ragadozógyérítés egész évben tart, de van egy olyan időszak, amikor különösen aktuális, hiszen még nem születtek meg a ragadozók új generációi, még nem jöttek világra a kölykök, nem bújtak ki a fiókák, s ez a kora tavaszi időszak. Mivel nem kell utódokat felnevelni, remélhetőleg kevesebb haszonvad lesz a ragadozók áldozata. A kamarának ez önként vállalt szakmai feladata, nem titkolt célunk, hogy felhívjuk a vadászok figyelmét arra: nem csak ötletszerűen kell a ragadozógyérítést végezni tavasszal, hanem tervszerűen, s akkor könnyebb lesz eredményeket elérni a vadgazdálkodás terén egész évben. Ötödik alkalommal hirdettük meg ezt a gyérítési hetet, ami tulajdonképpen csapatépítő tréning is. A hivatásos vadászok vesznek benne részt, s a közös teríték mellett van idő a tapasztalatok megbeszélésére, szakmai eszmecserére – tudtuk meg Fazekas Gergelytől.

A beszélgetésből kiderül az is, milyen állatok tartoznak a ragadozókhoz, s milyen módszerekkel lehet hatékonyan küzdeni ellenük. Mint megtudtuk, új fajok ellen is fel kell venniük a küzdelmet a vadászoknak az emberi felelőtlenség miatt: ilyen a hazánkban nem őshonos nyestkutya és a mosómedve. Egykoron prémtenyésztés miatt hozták az országba ezeket az állatokat, de kiszabadultak és elszaporodtak.  

Munkatársunk rákérdezett arra is, hogy a korábbi évekhez képest milyen volt a ragadozók idei terítéke.

  – A számadatokat nézve az egyik legeredményesebb hét volt az idei, hiszen hétszáznál több ragadozót sikerült elejteniük a hivatásos vadászoknak, illetve a vadásztársaságoknak. A teríték hűen tükrözi az élővilágot. Megnövekedett például az aranysakál létszáma a terítéken, vagyis növekszik az erdőben élő állomány, és ez bizony komoly gondot jelent. Egyrészt betegségekkel-fertőzésekkel veszélyezteti az embert, s ha tovább nő a létszámuk, a haszonállatokat – a birkákat, a kecskéket – is megdézsmálhatják. Sziszifuszi munkának tűnhet a ragadozók ritkítása, hogy minden évben újra kell kezdeni, de ahogy a szántóvető ember is minden évben újra elveti a magot, a vadászok is újra és újra elvégzik a gyérítést – mondta a szakember.

Talán nem is gondolunk arra, milyen szellemi munka előzi meg például az éjjeli vadászatot. A ragadozó agyával kell gondolkodnia a vadásznak, s a széljárásra is ügyelnie kell, hogy ne kapjon szagot a vad. Mindezek mellett sok más érdekesség is elhangzott a beszélgetésben, ami teljes hosszában meghallgató portálunkon. 

KM