Mindenkiben lakoznak harcos sejtek

– Doktor úr, milyen állapotban van az immunrendszerem? – kérdezi a páciens háziorvosát... Szinte elképzelhetetlen, hogy valaki ilyen kérdéssel álljon elő egy orvosi vizsgálaton, de nem lehetetlen! Bár az immunrendszer egy rendkívül bonyolult szisztéma, működése csak speciális vizsgálatokkal elemezhető, mégis vannak olyan tényezők, melyekből körülhatárolható az egyén általános egészségi állapota.

Fertőzések, krónikus fáradtság

– Nagyon sok mindent elárul, hogyan érzi magát a bőrében valaki, milyen a fittsége, mozog -e rendszeresen, hogyan táplálkozik vagy, hogy dohányzik-e. Mindenkinek javasolni szoktam az évente egyszeri vérvételt, ugyanis a laborvizsgálatok rávilágítanak a háttérben meghúzódó egészségügyi problémákra. Beszédes az is, milyen gyakran szokott az illető betegeskedni, mennyire veszik le a lábáról a vírusok, baktériumok, ugyanis a test védelmi bástyája – ha jól működik – megóv a betegségektől, kiszűri a szervezetbe bekerülő idegen anyagokat, és regenerálja a sejteket. Immunrendszerünk egészségünk őre, komplex mechanizmusok alapján működik, ezért nem szabad róla egyoldalúan beszélni, összetett és bonyolult rendszer, ahol a sejtek képesek egymással „kommunikálni” is – mondta el lapunknak dr. Bana Richárd háziorvos, akit arról kérdeztünk, hogyan segíthetjük testünk védvonalának optimális működését.

A háziorvos azzal folytatta, hat pilléren nyugszik az egészséges életmód fogalma, a mozgás mindennek az alfája és az ómegája.

–  Mozogni bárhol lehet,  de jó tudni, hogy a szabad levegőn végzett testedzés ilyenkor télen is felértékelődik, ne riassza el a hideg a sportolni vágyókat! Azonban akik most vágnak bele a kinti edzésekbe, vigyázva, fokozatosan szoktassák hozzá a szervezetüket. Heti 150 perc kardióedzés, 2 óra erősítő kondizás igazoltan pozitív hatást fejt ki az immunrendszerre. Háziorvosként rengeteget beszélek pácienseimnek a mozgás élményhatásáról, mert a mozgás – legyen az futás, jóga vagy aerobik – a test mellett a lelket is karbantartja. Az „immunrendszer erősítése” nem jó kifejezés,  helyette az immunrendszer támogatását szoktam inkább használni, mert a legyengült és a túlműködő immunrendszer egyaránt előidézhet betegségeket – jegyezte meg a doktor. Az egészséges táplálkozás kapcsán pedig az arányokat emelte ki, a húsfélék, a zsírok visszafogását az étkezésben a zöldségekkel, a gyümölcsökkel és a gabonákkal szemben. Az egyik legfontosabb vitaminként a D-vitamin szedését javasolta, és elárulta azt is, napi 7-8 óra jó minőségű alvással, hatékony stresszkezeléssel, és közösségbe járással gondosan körülbástyázhatjuk immunrendszerünket.

Dr. Bana Richárd kitért arra is, az antibiotikumok nem „csodaszerek”, a jelenlegi megfázásos időszakban mindenki antibiotikumokat szedne, holott a vírusokra nem adható, ráadásul a bélflórát is károsítják, éppen azokat a jótékony baktériumokat, amelyek hozzájárulnak az immunrendszer kiegyensúlyozott működéséhez.

Jó emésztéssel az egészségért

„Minden betegség a belekben kezdődik”, mondta Hippokrátész. Mi sem bizonyítja jobban, hogy az orvostudomány már az ókorban is foglalkozott a bélrendszer állapota és bizonyos betegségek közötti összefüggésekkel. Mára tudjuk, hogy a baktériumoknak a betegségeket okozó hatásukon kívül jótékony szerepük is van. Sorosinszki Katalin dietetikust erről is kérdeztük. Elmondta, az immunrendszer alapköve a helyes táplálkozás, ezért étrendünknek minden mikro- és makrotápanyagot tartalmaznia kell.  

– A táplálkozás során bevitt A-, C-, E-, D-vitaminok, a mikrobiomok (a bélrendszerben lakó baktériumok) fokozzák a szervezet ellenálló-képességét, ezért hangsúlyozott a zöldségekben, gyümölcsökben gazdag, rost- és vitamindús étkezés. Ezenkívül az őszi -téli hónapokban nem ördögtől való az okosan, megfelelő adagokban és kombinációkban szedett étrendkiegészítők használata sem, sőt, vannak olyan állapotok, amikor vitaminokból és ásványi anyagokból a normál mennyiségnél többre van szükség, például a téli hónapokban, várandósság idején, stresszel nehezített időszakokban hamar kiürül a szervezet „éléskamrája”. A bélben található hasznos baktériumokat a zöldség és gyümölcs, a teljes kiőrlésű gabonafélék, valamint a fermentált élelmiszerek és élőflórás tejtermékek táplálják, fenntartva immunrendszerünk megfelelő állapotát. Ezzel szemben a feldolgozott élelmiszerek, a rostszegény táplálkozás, az édesítőszerek, az antibiotikumok túlzott használata rossz irányba tolja a bélflóra összetételét – emelte ki a dietetikus, majd a vény nélkül kapható étrendkiegészítőkről szólt.

Vitaminok kiegészítésként

– D-vitaminból 2000 nemzetközi egységet, C-vitaminból minimum 200-500 milligrammot vehetünk be naponta, influenzás időszakban kifejezetten ajánlott legalább ennyit szedni. A mennyiségeknél az életkort, a testsúlyt, a fizikai aktivitást is figyelembe kell venni, ezért a megadott számok csupán irányadóak –   tette hozzá a szakember és megjegyezte, aki túlsúllyal küzd,  D-vitaminból emelt dózist szedhet.

S ma már az orvostudomány az alacsony D-vitamin szintet különféle betegségekkel is összekapcsolja: immunbetegségekkel, a csontritkulással, a magas vérnyomás kialakulásával is.  Ahogyan a háziorvos, úgy a dietetikus sem hagyta figyelmen kívül a tényt, miszerint az emberi testet behálózó immunrendszer egészsége lelki állapotunk minden kicsi rezdülésére felszisszen.

Sejtek működése a „csatatéren"

Szokás a szervezet immunvédelmét katonasághoz hasonlítani, és ebben semmi túlzás nincs, hiszen testünk – különösen a behatolásra alkalmas „kapuknál” – nemegyszer válik ádáz harcok színhelyévé. Az egészséget fenyegető betolakodók ellen is nagyfokú szervezettségre, az ellenségről szerzett pontos információkra, erős ellenállásra; a „harcosok”, az immunrendszer speciális sejtjei között pedig folyamatos kapcsolattartásra és feladatmegosztásra van szükség. Amikor a védelem meggyengül, a szervezet sebezhetőbbé válik, bizonyos panaszok gyakoribbá vagy állandóvá válnak.