Biztonságos út a világháló útvesztőjében

Az idén huszadik alkalommal rendezik meg a Biztonságos Internet Napot szinte a világ minden országában. A kampány célja, hogy az Európai Unió Safer Internet Programjának keretein belül csaknem 200 országban ugyanazon a napon hívja fel a figyelmet az internet szükségességére, előnyeire és veszélyeire. 

Kormányok, nagy informatikai cégek, civil szervezetek, pedagógusok, gyerekek és szüleik fognak össze, hogy együtt mutassanak rá a világháló fontosságára. Ez a nap lehetőséget teremt arra is, hogy a gyerekeket olyan hasznos tartalmak felfedezésére és létrehozására buzdítsa, amelyeket később a családban, iskolában, barátokkal, majd a munkájuk során is használhatnak.

Túl fiatalon használják

A kampányt megelőzően, A Yettel digitális oktatási programja, a ProSuli megbízásából készült egy felmérés, mely azt vizsgálta, hogy a szülők mennyire vannak tisztában gyermekük online jelenlétével. Kiderült, hogy már a 7–12 évesek is aktívan használják a közösségi médiát, pedig egyes platformok szabályzata nem engedi a regisztrációt 13 éves kor alatt. Biztató, hogy amennyiben a gyerekek káros tartalommal találkoznak, azt nagy eséllyel megosztják a szüleikkel.

A témáról Makay József kiberbiztonsági szakértővel beszélgettünk, aki lapunknak elmondta, a közelmúltban kérték fel, hogy tartson előadást a tudatos internethasználatról egy gimnáziumban.

– A mostani középiskolások nagyon magabiztosan mozognak az online térben, ami nem is csoda, hiszen ők már ebbe a világba születettek bele. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a kockázatokkal is tisztában van, sőt a veszélyekről ugyanolyan keveset tudnak, mint az idősebb generáció. Azt tanácsolom nekik, vagy ahogy ma nevezik őket, a Z-generációnak, hogy érdemes egy kicsit hátrébb lépni, és meghallgatni a szakemberek tanácsait – hangsúlyozta Makay József, akit a fiatalokra leggyakrabban leselkedő veszélyekről is kérdeztünk.

Rést keresnek a pajzson

– A kiberbűnözők támadásai általában a felnőtteket célozzák meg. A csalók valamilyen adathalász módszerrel, esetleg zsarolással akarnak bankkártyaadatokat, vagy más szenzitív információkat megszerezni. A fiataloknak, különösen az iskolásoknak még nem biztos, hogy van bankkártyájuk, és az egyéb adataik sem feltétlenül értékesek a bűnözőknek, ugyanakkor a közösségi médiában érheti őket olyan támadás, ami később óriási kellemetlenséget okozhat. Ha valaki megszerzi a fiókjukat, és nyilvánosságra hoz bizonyos beszélgetéseket, esetleg fotókat, akkor már is kész a baj. 

– A különféle közösségi platformok rengeteg biztonsági funkcióval vannak felvértezve, ám a tapasztalatok azt mutatják, a fiatalok nagyon alacsony százalékban ismerik ezeket, és emiatt nem is használják őket. Hiba lenne azt állítani, hogy ezek a platformok nem biztonságosak, mivel egyre jobban vigyáznak az adatainkra, de azt sem elfelejteni, hogy bűnözők egész sora fáradozik azon, hogy valamilyen rést találjon a biztonsági pajzson, és hozzáférjen a felhasználók adataihoz – hívta fel a figyelmet a kiberbiztonsági szakértő, aki a szülők felelősségéről is beszélt.

– A szülők felelőssége megkerülhetetlen, de ők sokszor épp olyan laikusak ezen a téren, mint a gyermekek. A közösségi oldalak veszélyei az adathalászat mellett a rajtuk töltött időben rejlik, hiszen pont úgy készítik őket, hogy minél jobban "beszippantsák" a felhasználót, aki a portálon töltött idő alatt sok reklámot tekint meg. Ez egyszerű üzlet, ám a gyerekek tevékenységét nem könnyű követni. A fiatal felnőtteknek már konkrét, jól behatárolt napirendje van, amire a szülőnek egyre csekélyebb a rálátása. Azonban fontos, hogy ismerjük gyermekünk tevékenységét, ugyanis egyre nagyobb méretek ölt a fiatalok körében az online zaklatás.

Van hová fordulni

– A bántalmazás vagy zaklatás más módjaihoz hasonlóan itt is jellemző, hogy a sértettek befelé fordulnak, nem mernek vagy szégyellnek segítséget kérni. Szerencsére ma már több, jól működő platform is rendelkezésükre áll, ahol tanácsokkal és konkrét segítségnyújtással kezelhetik a helyzetet. Ilyen felülete a bűnmegelőzési bizottságnak is van, ahol pontokba szedve kaphatnak tanácsot a különféle problémákra a fiatalok. Azt is nagyon fontos tudatosítani bennük, hogy ne fojtsák magukba a sérelmeiket, hiszen a zaklatás később eszkalálódhat, és még nagyobb baj lehet belőle – tanácsolta Makay József.