A mentőszolgálat veszi át a főszerepet

Mint köztudott, több változást is hoz az egészségügyben a 2023-as év, különösen a háziorvosi ügyeleti rendszerben. Az önkormányzatok ügyeletszervező szerepét az Országos Mentőszolgálat veszi át, az erről szóló jogszabály megjelent a Magyar Közlönyben az év utolsó előtti napján, a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendelet még nem ismert. Egyelőre nyitott kérdés, hogy a leendő ügyeleti telephelyeket hogyan, milyen szempontok alapján jelölik ki. A háziorvosi ügyeleti rendszer átalakítása régi probléma.

– A jelenlegi, helyi önkormányzatok által szervezett és finanszírozott felnőtt és gyermek háziorvosi ügyeleti rendszer rendkívül heterogén, sem a szakmai szempontok, sem az ellátáshoz való egyenlően magas színvonalú hozzáférés, sem pedig a méretgazdaságosság elvenem érvényesül. Az Országos Mentőszolgálat, mint a magyarországi sürgősségi ellátás állami, egységes és legnagyobb szervezete, országosan alkalmas lesz arra, hogy ellássa a mentés mellett a sürgősségi alapellátási ügyeleti rendszer szervezését, irányítását és szakmai kontrollját – nyilatkozta lapunknak Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) vezetője. Mindezt arra alapozva mondta, hogy 2021 júliusától már kipróbálták a rendszert Hajdú-Bihar vármegyében, a pilotprogram során bebizonyosodott, hogy az OMSZ egységes sürgősségi ügyeleti rendszere jól működik, amit a betegek visszajelzései, valamint a szakmai elemzések és adatok is alátámasztottak.

– Általánosságban elmondható, hogy hétköznap este 10 óráig az ügyeletet felkereső betegeknek általában a háziorvosi kompetenciában ellátható panaszaik vannak, ezzel szemben 22 óra után azok a betegek, akiknek panaszai nem halaszthatók el a másnapi háziorvosi, illetve járóbeteg-szakellátásig, mindenképp sürgősségi ellátást igényelnek, a súlyos esetekben mentőt hívnak – osztotta meg a tapasztalatokat a mentősök kommunikációs vezetője.

Hozzáfűzte, az új ügyeleti ellátásban két idősávot fognak kijelölni, főszabály szerint este 10 óráig legalább minden járásközpontban háziorvos ügyel majd, fix helyen és időben.

– Ez eddig nem volt így mindenhol, tehát kétségkívül szolgáltatásbővülést jelent a betegek számára, hogy elérhető közelségben lesz az orvos. Este 10 óra után az ügyeleti feladatot a mentőszolgálat veszi majd át, ezt az idősávot a sürgősségi-mentési tevékenységgel és infrastruktúrával összhangban alakítjuk ki, az országban működő 102 ügyeleti pont mellett figyelembe kell vennünk a mobil egységeket, a mentési pontokat, a mentőállomásokat és a kórházak sürgősségi osztályait is. Ezek együttes száma összesen a 300-at is meghaladja, ami ugyancsak szolgáltatásbővülést jelent a korábbiakhoz képest – emelte ki Győrfi Pál, aki szerint az egységes ügyeleti rendszerben gyorsabban kapják majd meg a betegek az állapotuknak megfelelő és szükséges ellátást, ezzel párhuzamosan a sürgősségi osztályok terhelése is csökken. A tervek szerint vármegyénként egységes telefonszámon lehet majd elérni az OMSZ ügyeleti központját, ahol a hívások kezelése rögzített vonalon, a beteg- és minőségbiztosítási szempontoknak megfelelően visszakövethető, a betegút meghatározása az úgynevezett betegosztályozási (triázs) irányelveket követi majd.

– Az egységes sürgősségi ügyeleti rendszerben a felsőfokú egészségügyi végzettséggel rendelkező szakemberek is nagy szerepet kapnak. A mentőtisztek és APN-ápolók a sürgősségi ellátás magas szakmai színvonalú szereplői, beavatkozási lehetőségük, kompetenciakörük széles, munkájukat orvosi és szakmai kontroll mellett, a megfelelő előírások szigorú betartásával, szakmai protokollok mentén végzik. Emellett fontos azt is megemlíteni, hogy a szakorvosi konzultáció is (telekommunikáció, telemedicina alkalmazása) folyamatosan biztosított lesz, valamint az Országos Mentőszolgálat mentésirányítási rendszerével integrált ügyeleti irányítás keretében hatékony és szakszerű telefonos tanácsadás áll rendelkezésre a gyermek- és felnőttellátásban egyaránt – jegyezte meg Győrfi Pál.

Összegzésképp hozzáfűzte, a mentők egységes ügyeleti rendszere az ügyeleti és mentőegységek integrált irányítására és mobilitására épül, a beteg állapotának megfelelő helyszíni ügyeleti, sürgősségi ellátás az ország valamennyi településén, minden rászoruló számára biztosított marad, de a korábbinál magasabb minőségben és szélesebb elérhetőséggel.

Az egységes ügyeleti rendszer – mely a fogorvosi ügyeletet nem foglalja magába – vármegyénként haladva 2023 február és 2023 december között Budapest kivételével mindenhol elindul. (Mint arról korábban beszámoltunk, a vármegyei közgyűlésen elhangzott, hogy Hajdú-Bihar vármegye után Szabolcs-Szatmár-Beregben vezetik be az idén elsőként az új rendszert. Az ezzel kapcsolatos lépések és a lakosság tájékoztatása később várható – a szerk. Szerkesztőségünk a témára a későbbiekben még visszatér, megkérdezünk háziorvosokat, valamint a vármegyében működő kórházakat, hogyan érinti őket az ügyeleti rendszer átalakítása. ) 
KM