2022.07.15. 20:00
Ez a nap emlékezetes marad a nyíregyházi bíró számára
Hatályba lépett az új bírói etikai kódex.
A Nyíregyházi Törvényszék több munkatársa is szakmai elismerésben részesül a bíróságok napja alkalmából
Fotó: Illusztráció: KM
A joggal ellentétben az etika viszonylag ritkán kerül szóba, noha az etikai kérdések legalább annyira átszövik a mindennapjainkat, mint a jogalkotás vagy a jogalkalmazás. Ennek belátásához elég csak a cselekedeteink erkölcsös vagy erkölcstelen megítélésének jelentőségére gondolnunk.
A legfontosabb követelmények
A bírók esetében azonban az etika szóba hozatala most mindenképpen aktuálissá vált azzal kapcsolatban, hogy hatályba lépett az Országos Bírói Tanács által 2022. március 2-án elfogadott új bírói etikai kódex, amiről remélhetőleg nem haszontalan szót ejteni a bíróságok napja alkalmából.
A Bírák Etikai Kódexének célja – a bírókkal szembeni szigorúbb etikai elvárásokra tekintettel – az, hogy a bírósági szervezet iránti közbizalom erősítése érdekében iránymutatásként meghatározza a bírói hivatás etikai követelményeit és ezáltal támogatást nyújtson az etikai kockázatot jelentő magatartások elkerüléséhez. Ennek érdekében az etikai kódex „Függetlenség és pártatlanság”, „Összeférhetetlenség”, „Méltóság és egyenlőség”, „Nyilvánosság, közösségi média”, „Gondosság”, „Szakértelem”, „Tisztesség”, „Tisztelet, együttműködés”, „Bírósági vezetők” és „A bírói önkormányzati és érdekképviseleti szervek tagjai” címmel tíz cikkben foglalja össze a bírókkal szemben támasztott legfontosabb erkölcsi követelményeket.
Az etikai kódex azonban nem jogszabály, hiszen az pusztán a jog külső normáját jelentő erkölcsi szabályok rögzítését jelenti, így az etikai normák figyelmen kívül hagyása sem szankcionálható, de ettől függetlenül nyilván számonkérhető a bírók munkájának kötelező minősítésekor, súlyosabb esetben pedig a fegyelmi eljárás során.
Kitüntetések, elismerések
Az új etikai kódex elfogadásának krónikájához tartozik azonban az is, hogy a Kúria elnöke az alaptörvény-ellenességének megállapítását indítványozta az Alkotmánybíróságnál, többek között azért is, mert „az etikai kódex bírói önkormányzati és érdekképviseleti szervek tagjairól szóló 10. cikkét az OBT lényegében egy tagjának szövegjavaslata alapján úgy fogadta el, hogy azt megelőzően arról konzultációt a bírókkal egyáltalán nem folytatott”. Bevallom, hogy e „szövegjavallat” tőlem származott a kódex tervezetére tett bírói észrevételekre figyelemmel, miután fontosnak tartottam a magunkkal, illetve a területi bírói önkormányzati és az érdekképviseleti szervek tagjaival szembeni etikai követelmények megfogalmazását is.
Július 15-e azonban nem elsősorban az etikai kódexünk hatálybalépéséről szól, hanem a legkiválóbb bírók és igazságügyi alkalmazottak munkájának hagyományos elismeréséről.
Az utolsó ünnepség – aktívként
Ezért – nyíregyházi bíróként – külön öröm számomra, hogy az idén kivételesen három kollégámnak is a legmagasabb szakmai elismerést jelentő Juhász Andor-díjat adományozott az Országos Bírói Tanács, s ezenkívül a főtanácsosi és a törvényszéki bírói címmel rendelkező munkatársaim száma is gyarapszik a mai napon. Ezért az ember végezetül leginkább annyit kívánhat a Nyíregyházi Törvényszéken és a megyénk járásbíróságain utánunk jövő generációk tagjainak, hogy mindennél rosszabb eredménnyel soha ne záruljon az esztendő, amikor számot vetnek majd a mögöttük hagyott ítélkezési év eredményeiről a jövőbeni bíróságok napja alkalmából.
Ez a nap az idén a számomra már csak azért is emlékezetes marad, mert a bírói tisztség alóli felmentésemet eredményező felső korhatár eléréséhez közeledve ez lesz az utolsó olyan ünnepség, amelyen még mint aktív bíró vehetek részt az Országos Bírói Tanács tagjaként.
Évtizedek változásai
Ennek nem feltétlenül tudok örülni, annak viszont igen, hogy részese lehettem annak a – történelmi léptékkel alig mérhető – néhány évtized alatt lezajló változásnak, amelynek eredményeként a tényleges bírói függetlenség egyéni kiharcolásának kényszerétől eljutottunk ennek a demokratikus államrend egyik legfontosabb értékeként való elismeréséig; technikailag pedig az NDK-ban gyártott Optima és Erika írógépek vagy a március 15-e és október 23-a előtt mindig biztonságos helyiségekbe elzárt stencilgépek használatától a korszerű számítógépekkel és telekommunikációs eszközökkel való kiszolgálásunkig, amelyek a bírók és ezáltal az ügyfeleink igényeit is a kor színvonalán képesek kielégíteni.
Fázsi László
(A szerző a Nyíregyházi Törvényszék PhD-fokozattal rendelkező, Juhász Andor-díjas tanácselnöke, címzetes táblabíró, az MTA Köztestületének és az Országos Bírói Tanács tagja.)