Kiderült, mikor kötik a legstabilabb házasságokat

Talán kevesen gondolnák, hogy a 2010-es években az első, együttélésen alapuló párkapcsolatok 94 százaléka volt élettársi együttélés (ezek egy részét esküvő követte), és csak 6 százalékot tett ki (kb. minden 17. párnál) az előzetes együttélés nélkül kötött házasság. Az 1980-as évek elejétől, alig több mint három évtized alatt általánossá vált a fiatalok új együttélési formája, az élettársi kapcsolat. 

A párkapcsolatok tartóssága összefügg a kapcsolat típusával. Az előzetes együttélés nélkül kötött házasságok stabilabbnak tűnnek, azokhoz képest, ahol a pár először házasságkötés nélkül költözik össze. A májustól szeptemberig tartó időszakban kötött házasságok bizonyultak a legstabilabbnak, a legnagyobb arányban pedig a télen összeházasodó párok válnak el. Természetesen itt nem függvénykapcsolatról, hanem tendenciaszerű viszonyról van szó. 

Lökésszerű változások 

A tervezett esküvők többségét a kellemes időjárású hónapokban tartják, a kevésbé tervezett vagy tervezhető okok miatt az anyakönyvvezető elé járulók nem várnak az esküvővel. Ilyen ok lehet a teherbeesés, ami jelenleg is a házasságkötés fontos motivációja. Közismert, hogy a házasságkötések visszaesésével párhuzamosan Magyarországon is nőtt a házasságon kívüli születések száma. 2000 és 2015 között az ilyen típusú születések aránya 29-ről 48 százalékra emelkedett, Észak-Magyarország egyes járásaiban meghaladta a 60, illetve 70 százalékot. Ezután a trend megfordult, 2018-ban 56 százalékra nőtt a házasságból született gyermekek aránya, 2020-ra pedig 70 százalékra ugrott ez az érték. 

Mindezek a házasságkötést támogató családvédelmi intézkedésekkel kapcsolatosak. A babaváró hitel 2019. július 1-jei bevezetése lökésszerű változást eredményezett. A 10 millió forintos hitelt/támogatást csak házaspárok igényelhetik. A közös gyermeket vállaló párok anyagilag érdekeltek abban, hogy házasságot kössenek. Ám a támogatás anyagi kockázatot is jelent: ha a párnak nem születik közös gyermeke, a juttatást kamatokkal kell visszafizetni. A mélypontot jelentő 2010-ben hazánkban csak 35 500 házasságot kötöttek, ami 2021-re elérte a 72 ezret. 

Többet költenek gyógyszerre 

A mértékletes alkoholfogyasztás, amelynek egyes források egészségvédő szerepet is tulajdonítanak (főleg a vörösbor szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében játszott szerepe miatt) inkább a magasabb iskolai végzettségűekre jellemző, míg a kevésbé iskolázottabbak hajlamosak a két szélső kategóriába kerülni: vagy egyáltalán nem fogyasztanak alkoholt, vagy nagyon sokat isznak. 

A leggazdagabbak 4,2-szer többet költenek gyógyszerre, 6,6-szer annyit gyógyászati segédeszközre (pl. szemüvegre), és 9,1-szer többet fogorvosi ellátásra, mint a legszegényebbek. 

Elhagyják a szülőföldet 

A társadalom térbeli mobilitásáról fontos következtetéseket lehet levonni. Az állandó vándorlás esetében jó okunk van feltételezni, hogy hátterében hosszabb távra szóló döntések állnak (ingatlanvásárlás, tartós letelepedés), mivel alapvető jogaink, mint a választójog és bizonyos kötelezettségeink (helyi adók megfizetése) is adott lakóhelyhez kötöttek. A Dunától keletre eső országrészből Budapestre és Pest megyébe évente 6-8 ezerrel többen költöznek, mint fordított irányba. Ugyanez vonatkozik a Dunántúlra is (különösen az osztrák határ menti megyéket érintő bevándorlás miatt), ahol évi 3-4 ezres vándorlási többlet keletkezik. 

A járások közül a Gödöllői és a Ráckevei a legvonzóbb, de Sopron, Szombathely, Kőszeg és Szentgotthárd térsége is a kedvenc bevándorlási célpontok közé tartozik. A Balaton menti járások közül a legnépszerűbb a bevándorlók számára a Balatonalmádi, a Balatonfüredi, a Siófoki és a Keszthelyi járás. 

A Dunán innen minden megye kibocsátó (Pest megye befogadó), de a legtöbben Borsod-Abaúj-Zemplént és Szabolcs-Szatmár-Bereget hagyják el. A járások közül mind a három északkeleti megyében van egy-egy, melynek kiegyenlített a vándormozgalma (Borsodban a Mezőkövesdi, Hajdúban a Hajdúszoboszlói, míg Szabolcsban a Nyíregyházi járás). Mindenütt másutt negatív előjelű a be-, illetve elvándorlók egyenlege. 

Magyarországon az érettségivel nem rendelkezők 12 évvel kevesebb egészségben várható életévre számíthatnak, mint a felsőfokú végzettségűek. Ennek nagy része az alacsony jövedelemből és a dohányzásból eredeztethető, de szerepe van a kis mennyiségű zöldség- és gyümölcsfogyasztásnak, a fizikai aktivitásban mutatkozó különbségeknek és a kedvezőtlenebb társadalmi helyzetnek. Az alacsony iskolázottságú emberek magasabb arányú elhízása is szerepet játszik az egészségben eltöltött évek alakulásában. 2011 és 2019 között az EU tagállamainak kétharmadában 10-20 százalékkal nőtt a magukat krónikus betegnek tekintők hányada (hazánkban a 65 éves és annál idősebbek 77 százaléka számolt be krónikus betegségről), aminek hátterében a népesség öregedése, a diagnosztikus eljárások fejlődése és a lakosság javuló egészségtudatossága áll. 

Prof. Hajnal Béla, 
az MTA Demográfiai Bizottságának tagja