Rövid ellátási lánccal a stabilitásért

Együttműködésen alapuló élelmiszer-rendszerek gyűjteményét mutatja be az a honlap, amelyet a közelmúltban indított el egy EU-s országokból álló konzorcium. A gyűjtemény több mint 30 példát mutat be, melyek között két magyarországi, jól működő kezdeményezés is helyet kapott. 
A Covid-járvány, majd az ukrajnai háború mindennél erősebb üzenete a rövid ellátási láncok életképessége, azaz a helyben termett, helyben feldolgozott élelmiszerek vásárlásának létjogosultsága. Ezen élelmiszerláncok szereplői szorosan együttműködnek egymással. A termelők és a fogyasztók nemcsak a saját hasznukra koncentrálnak, hanem elkötelezettek a többi szereplő megelégedése, illetve a helyi gazdaság fejlesztése iránt is. A honlap listáján keresztül megismerhetjük, hogyan épülhetnek ki rövid élelmiszer-ellátási láncok, és hogyan érik el a szereplők, hogy az emberek helyben megtermelt terméket vegyenek, lehetőleg közvetlenül a termelőtől. 

Környezettudatos szerkezet 

A gyűjteménybe került hazai kezdeményezések egyike a Nyíregyházi Kosár Közösség, ami ékes példája annak, hogyan működhetnek együtt a helyi termelők a fogyasztókkal. Zalatnay László, a közösség egyik szervezője lapunknak elmondta, egy 10 évvel ezelőtti baráti beszélgetésből indult minden, s azóta már 200 helyi családot látnak el élelmiszerrel. 
– Az elmúlt közel 10 évben sokan felkerestek minket, hogy megtudják, hogyan kell egy ilyen rendszert működtetni. Az egyik legfontosabb célunk, hogy környezettudatos gazdasági szerkezetet építsünk fel. Az önellátás nagyon fontos, a jelenlegi háborús helyzet is megmutatta, milyen hátrányai vannak a globális ellátórendszernek, ugyanakkor nem kell ennyire messzire menni, ha a kosárközösségek előnyeit keressük. Amennyiben az élelmiszerre költött pénz nem a helyi termelőknél jelenik meg, hanem elhagyja a várost, a régiót, akkor minden évben olyan összegek hiányoznak majd a körforgásból, melyekkel könnyebb lehetne a zöld technológiára váltás, a fiatalok helyben tartása. Ez a pénz a becsléseink szerint évente a 70 milliárd forintot is elérheti, ráadásul gondoljunk bele, az Alföld keleti részén annyi mindent termelünk, ami nemcsak helyben lenne elegendő, de bőven jut belőle máshová is. Ugyanakkor látjuk, hogy a fokhagyma egy része Kínából érkezik hazánkba, a csirkehús Dél-Amerikából, de még meglepőbb az Ausztriából importált alma. És hogy mivel jár mindez? A KSH adatai szerint 1990-ben még több mint 1,2 millióan éltek a mezőgazdaságból, míg 2017-ben már 400 ezernél is kevesebben – hangsúlyozta Zalatnay László, hozzátéve: a mezőgazdaságban ma már egyre erősebb a munkaerőhiány, ami az árakban is megjelenik. 

Szakkönyvből nem pótolható 

– Készítettünk egy felmérést, amiből kiderült, hogy a vásárlóknak nagyon fontos, honnan érkezik az áru. Termékminősítő rendszerünk is van, ami a tudatos vásárláshoz és fogyasztáshoz ad segítséget a vevőinknek. Ebben fontos szempont többek között a csomagolás módja, vagy a termelés technológiája. Arra is büszkék vagyunk, hogy a rendeléshez használt szoftverünket már 15 hazai bevásárlóközösség alkalmazza. Kilenc év munkája van már benne, és bár mi nem vesszük meg az árut a termelőktől, „csupán” közvetítünk, nagyon fontos, hogy a rendelések gördülékenyek legyenek. A közel egy évtized alatt az alapkoncepciónk nem változott, persze kis korrekciókra szükség volt. A vevőink számának növekedésével, a húsáruk átadásával új kihívásokkal kellett megbirkóznunk. A működés módját az önkéntes csapat egyeztetései alapján határozzuk meg, mindig azon gondolkodunk, hogyan legyünk jobbak. Ez azért is fontos, mert korábban senki nem csinált ilyet Nyíregyházán, ezért a munkán keresztül tanultunk meg mindent. A többi közösségnek is ezt javaslom, hogy ne csak a vezetők gondolkodjanak, hanem vitassák meg az ötleteket, ezáltal olyan tudásra tehetnek szert, amit semmilyen szakkönyvből nem lehet pótolni – hívta fel a figyelmet Zalatnay László. 
A Nyíregyházi Kosár Közösség tagjai képzéseket is tartanak azoknak, akik új bevásárlóközösséget indítanának. 
– Azon is dolgozunk, hogy a meglévő közösségek tagjai találkozhassanak. Évente legalább két ilyen összejövetelt tartunk. Ezeknek a célja a közös tanulás, a tapasztalatcsere, amire jó példa a szoftverünk is, aminek a folyamatos fejlesztését is közösen végezzük. Így mindenkihez eljut a program, a tapasztaltabb tagok pedig a tudásukkal, ötleteikkel támogatnak minket, és a többi közösséget. 
 

Borítókép: Kosárközösség