Az aradi hősök áldozata mégsem volt hiábavaló

A Határtalanul program keretében néhány évvel ezelőtt eljutottak Aradra a nyíregyházi Szent Imre Katolikus Gimnázium, Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola tanulói is, s részt vettek az emlékműnél rendezett múltidézésen. Hollósy Tibor, az iskola történelemtanára emlékezett vissza kérésünkre az aradi kirándulásra.

Közadakozásból készült

– Némi temesvári kitérő után érkeztünk meg október 6-án délelőtt Aradra. Egy rövid túra során ízelítőt kaptunk a város történelméből, amelyből nem maradhatott ki Zala György alkotása, a Szabadság-szobor sem. A diákokkal készültünk a kirándulásra, így tudtuk, hogy a szobrot 1881. október 6-án leplezték le. Az emlékmű teljes egészében közadakozásból készült el. Időben érkeztünk a térre, mert elkezdődött az ünnepség. A csepergő eső dacára csakúgy, mint 1848. március 15-én Pesten, szép számmal jelentek meg emlékezők a téren. Az ünnepség szónokai kiemelték, a vértanúk áldozata nem volt hiábavaló, hiszen a szabadság értékei teret nyertek az elkövetkező történelmi korszakokban. Elgondolkoztam, vajon ma mernénk-e mi magyarok, ha nem is életünket adni, de valami nagy áldozatot hozni a hazáért.

– A sok lelkes magyar emlékezőt látva, gondolatban én is fejet hajtottam a vértanúk és mai partiumbeli honfitársaim előtt, mert nekik sokkal nehezebb körülmények között kell vértelen áldozatot hozniuk magyarságuk megőrzéséért.

– Az áldozat nem könnyű, ők mégis itt vannak, itt élnek, bizonyítva, hogy a nemzetért érzett szeretet nem veszett ki a Kárpát-medence tájáról. Mi is elhelyeztük koszorúnkat, amin a nemzeti trikolórt szirom formájú kartonlapokból raktuk ki, a 13 sziromra a vértanúk nevét és utolsó gondolatait írtuk föl, így állítva méltó emléket a szabadságharc áldozatainak.