A járványok nem kivételeztek

Maszk, karantén, lezárás – az elmúlt másfél évben jóval többször hallottuk ezeket a kifejezéseket, mint ahányszor szerettük volna, és azt is hihetnénk, hogy a járvány elleni védekezés e módszerei újdonságnak számítanak, ám egy hétfői előadáson kiderült: évszázadokkal ezelőtt is hasonló módon próbálták meg elejét venni a kórokozók terjedésének.

Oltóorvosok járták a vármegyét

Dr. Kührner Éva történész a megyei könyvtárban a világjárványokról mesélt a hallgatóságnak, külön kiemelve a Szabolcs vármegyei eseményeket. Kevés írásos adat maradt fenn, a képi ábrázolásoknak köszönhetően viszont feltételezhetjük, hogy az itt élők már a XV. század elején találkoztak leprásokkal. Az ófehértói római katolikus templom diadalíve mellett látható az a freskó, amelyen Szent Erzsébet egy leprást etet – az alkotás 1420 körül keletkezett.

A feketehimlő is pusztított, a halálozási arány 25–40 százalékos volt, elkapták parasztok és királyok egyaránt. I. Erzsébet angol királynő túlélte, de kihullott a haja, ezért élete végéig parókát kellett viselnie, Mária Terézia két gyermekét is elveszítette a kór miatt, Kölcsey Ferenc pedig az egyik szemére megvakult. A terjedését hazánkban azzal próbálták megállítani, hogy 1876-ban kötelezővé tették az oltást.

Szabolcs vármegyét tizenkét oltóorvos járta, és 136 községben összesen 7889 „oltoncot” írtak össze, 86 százalékukat pedig sikeresen be is oltották. Az orvosok nem voltak könnyű helyzetben, hiszen nekik kellett beszerezniük az oltóanyagot, így sok helyen a betegek hegeinek anyagát dörzsölték be a páciensek bőrébe, ám ahogy Jósa András fogalmazott: „így plántálták át a közös rémséget, a lueszt”, azaz a szifiliszt.

Árulkodó gyászjelentések

A spanyol nátha az Amerikai Egyesült Államokból indult, a nevét onnan kapta, hogy egy spanyol lap írt róla először, 1918. szeptember 28-án. Hazánkban akkor nem lehetett távolságot tartani, s a karantén sem jöhetett szóba: naponta érkeztek katonavonatok, kitört az őszirózsás forradalom, jött a tanácsköztársaság, a román megszállás. Az adatszolgáltatás megszűnt, így pontos adatokat nem ismerünk, a Nyírvidék gyászjelentései viszont arról árulkodnak: megyénk is megszenvedte a spanyol náthát.

A diftéria is sokáig pusztított, de elkészült a védőoltás, amit 1938-ban, a világon először Magyarországon kötelezővé tettek. Bencs Kálmán nyíregyházi polgármester utasításba is adta, hogy a papok a szószékről a híveknek, a tanárok pedig a szülőknek hirdessék az oltás fontosságát.

Mándoki maláriaállomás

Megyénkben sok volt a vizes terület, ami kedvezett a maláriát terjesztő szúnyogok elszaporodásának.

Mándokon 1938-ban, egy évvel később pedig Jánkon állítottak fel maláriaállomást, ahol gyógyítottak, statisztikát vezettek a betegekről, s a védekezésre is figyeltek: elrendelték a vizek lecsapolását és a szúnyogirtást. Előbbi településen nyolc hónap alatt összesen 600 beteget láttak el, ami jelzi a járvány súlyosságát.