2021.09.30. 20:00
Őseink mind vadásztak – mégpedig sikeresen
A fenntartható vadászat nélkülözhetetlen az erdőgazdasághoz, a mezőgazdasághoz és a vadgazdálkodáshoz.
A megújult vadászati múzeumot Kiss B. Zoltán, Filep Sándor, dr. Semjén Zsolt, Bors Richárd és dr. Tilki Attila avatta fel | Fotók: Sipeki Péter
Fotó: [email protected] +36305431120
Megelevenedett a magyar múlt vasárnap délután Vásárosnaményban. Kora délután korhű ruhában, íjjal felfegyverkezve lovas honfoglaló magyarok gyülekeztek a református templomnál, majd begurult a lőcsös szekér is a sikeres vadászat bizonyítékaival, az elejtett fácánokkal és gímszarvasbikákkal. Mindez már jelezte a beregi város lakóinak, hogy különleges eseménynek lehetnek a szemtanúi.
Őrizni és művelni
Ez valóban így is volt, hiszen vasárnap nyitották meg az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás vásárosnaményi programsorozatát, s az ünnepség nyitányaként a vendégek fogaton e történelmi díszlet keretében, a térség vadászainak és vadászkutyáinak kíséretében vonultak a református templomtól a Hunor Hotel és Étterem udvarán felállított nagyszínpadhoz. Ott a Karosi Turul Hagyományőrző Egyesület tagjai jelképesen földet, vizet és bort ajándékoztak a rendezvény díszvendégének, dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek, majd a békesség jeleként fehér galambokat röptettek a magasba.
Az ünnepség ökumenikus szertartással kezdődött, igét hirdetett dr. Fekete Károly református püspök, Palánki Ferenc római katolikus megyés püspök és dr. Papp Tibor görögkatolikus főhelynök.
A Vásárosnaményi Férfikar előadásában felcsendült a Vadászhimnusz, majd a vendégeket dr. Tilki Attila, a térség országgyűlési képviselője köszöntötte: – A Jóisten a földet megteremtette, majd ránk, emberekre hagyta két feltétellel: őrizzük és műveljük. Őrizzük, vagyis úgy hagyjuk, ahogy Isten megteremtette, nem nyúlunk hozzá, műveljük, vagyis gondozzuk, ápoljuk. A gond akkor van, amikor ezeket felcseréljük, amit őrizni kellene, azt műveljük, amit pedig művelni kellene, őrizetlenül hagyjuk. Az erdőt, a természetet művelni kell, s vadász az az erdőnek, ami a kertész a kertnek – jelentette ki többek között a politikus.
Megkérdőjelezik a legitimitását
Ünnepi beszédet dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke, a világkiállítás fővédnöke mondott.
– Szép íve van ennek a mai napnak. Délelőtt Budapesten a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács kongresszusán vehettem részt, most pedig már Vásárosnaményban vagyok, ami a magyar vidéket jelképezi. Ötven éve rendezett hazánk vadászati világkiállítást. Ha összehasonlítjuk a két dátumot, elmondhatjuk, teljesen más a világ napjainkban, más a környezet mind belpolitikailag, mind külpolitikailag. Ugyanakkor napjainkban sajátos helyzetben van a vadászat. Most meg kell magyaráznunk, hogy miért is vadászunk, sokan a vadászat legitimitását kérdőjelezik meg – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.
– A vadászó és a nem vadászó embereknek az ősei mind vadásztak, mégpedig sikeresen, mert ha nem így lett volna, most nem ülnénk itt. Antropológiai örökség a vadászat, nem szorul legitimációra, magyarázatra. Ha pedig a természet felől nézzük, akkor azt mondhatjuk, hogy a fenntartható vadászat nélkülözhetetlen az erdőgazdasághoz, a mezőgazdasághoz és a vadgazdálkodáshoz. Ha elszaporodik a vaddisznó, a szarvas, hatalmas károk keletkeznek az erdőben, az agráriumban. A természet rendje, hogy nincs erdő vad nélkül, nincs mezőgazdaság vad nélkül, de az egyensúly érdekében szükség van fenntartható vadászatra, mert nélküle nincs természetgazdálkodás sem – jelentette ki többek között dr. Semjén Zsolt, majd így folytatta:
– A szocializmusból ránk maradt örökség az irigység. Sokan irigylik Kiss B. Zoltán házigazda vadászmúzeumát, de hogy mennyi munka van benne s hogy hány embernek ad munkát, az már nem érdekli őket. Csak köszönettel tartozunk a vadászati múzeum létrehozójának, mert értéket teremtett, ráadásul lehetővé tette, hogy mindenki láthassa, s ezáltal valamennyien gazdagodunk is. Kijelenthetjük, hogy Magyarország újra vadászati nagyhatalom, s ezt bizonyítják a vidéki helyszíneken – Keszthelyen, Hatvanban, Vásárosnaményban – megrendezett programok is. S úgy vagyunk vadászati nagyhatalom Közép-Európában, hogy közben megőriztük az ázsiai gyökereket. Legyünk büszkék rá!
Mindenki érezze a magáénak!
Bors Richárd, a világkiállítás szakmai igazgatója nyitotta meg a vásárosnaményi programsorozatot.
– Piros betűs ünnep volt a világkiállítás fővárosi megnyitása, nagy eredmény, hogy a vírusjárvány után megrendezhettük. Korábban a miniszterelnök azt hangoztatta, hogy grandiózus lesz, s én úgy gondolom a szombati megnyitó után, hogy valóban az is lett, s biztos vagyok benne, hogy akik látják, így nyilatkoznak majd. Mivel azt szerettük volna, hogy a világkiállítást mindenki a magáénak érezze, ezért bevontunk vidéki helyszíneket is.
– Vásárosnamény azért is fontos helyszín, mert összefogja a szomszédos megyéket, illetve a határon túli területeket, Felvidéket, Kárpátalját, Partiumot és Erdélyt. Éppen ezért történelmi pillanatnak lehetnek részesei e megnyitóünnepség résztvevői. A hármas határ közelségének köszönhetően valószínűleg sokan jönnek majd Vásárosnaményba az országhatáron túlról is. Bízom benne, hogy október 14. után, amikor már befejeződött a világkiállítás, sokan fogják azt mondani, hogy megérte megrendezni. Ezzel a világkiállítás vásárosnaményi helyszínét megnyitom – mondta Bors Richárd.
Az ünnepi gondolatok után az Országos Magyar Vadászati Védegylet, a Vadászati Kulturális Egyesület a világkiállítás és az ifjúsági pályázat díjait adták át, majd megnyitották a Természet és vadvilág című állandó kiállítást, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság kiállítását és az Ezer arcú természet című fotótárlatot.
„Nemzetünk összetartozását is megélhettük most”
Vasárnap este arról kérdeztük dr. Semjén Zsoltot, hogyan emlékszik majd vissza a Vásárosnaményban most eltöltött órákra.
– Csodálatosan éreztem magam a városban. Megélhettük valamennyien, hogy a vadászati kultúra hungarikum, hiszen láthattuk egyrészt honfoglaló eleinket, másrészt a magyar vadászati tradíció többi elemét. Azt gondolom, ezek a vadászati hagyományok a nemzeti örökségünk részét képezik.
– Gyönyörűen látszott az is, hogy a hármas határ miatt az erdélyi, a felvidéki, a kárpátaljai magyarok nagy számban voltak itt, ezáltal nemzetünk összetartozását is megélhettük most, hiszen mi vadászok bármely részén vagyunk a világnak, összetartozunk. Egyébként ennek a szimbóluma volt az a gyönyörű szarvasfej-üdvözlőkapu a világkiállítás helyszínén, amit 10 tonna hullajtott agancsból adott össze több ezer magyar vadász kifejezve az összefogást, s egy csodálatos műalkotást adtunk ezzel a magyar társadalom egészének.
– A háromhetes programsorozat programjaira már nem tudok eljönni, de a látogatást bepótolom máskor, hiszen egy évben legalább tízszer vagyok Vásárosnaményban. Kiss B. Zoltán házigazda vadászati múzeumát sokszor láttam már, s kíváncsian vártam, milyen lesz a megújítás és a kibővítés után. Részleteiben ismertem, de teljesen készen most láttam először. Azt gondolom, hogy a világviszonylatban is a legjobbak közé tartozik ez a vadászati múzeum.
– Óriási szeretettel és gondoskodással állította össze a munkatársaival a múzeum anyagát. Ha idejön egy osztály, s megnézi a trófeákat, diorámákat, az ezekhez kötődő interaktív ismereteket, akkor egészen más benyomásuk és tudásuk lesz a fiataloknak az élővilágról, mintha csak egy könyvet lapozgatnának – összegzett lapunk kérésére a miniszterelnök-helyettes.