Sem tanulni, sem tanítani nem könnyű online

Sokak szerint az iskolabezárások miatti tanulási veszteségek hosszú árnyékot vethetnek mind az egyének, mind a nemzetek jólétére. Az emberek alacsonyabb szaktudással kevésbé lesznek produktívak, ritkábban vesznek részt gazdasági és társadalmi tevékenységben, és valószínűbb, hogy a szociális juttatásokra is jobban rá lesznek utalva. Egyszerűbben fogalmazva: a ma iskolája a holnap gazdasága.

Eltérő gyakorlatok

A Covid-járvány iskolai oktatásra gyakorolt hatásáról a legfejlettebb országok szervezete, az OECD (melynek Magyarország 1996 óta tagja) figyelemreméltó kutatást végzett. A Nemzetközi Statisztikai Figyelőben e sorok írójának ismertetése szerint egy évvel a járvány berobbanása után, az idén márciusban a vizsgált 33 OECD-országnak kevesebb, mint 40 százalékában maradtak nyitva az általános és a középiskolák. A jelenléti oktatás különösen a korai években fontos, ahol a közvetlen kapcsolat a tanítóval elengedhetetlen, körükben még a digitális megoldások kevésbé hatékonyak. A felső-középiskolák csak Japánban, Norvégiában és Új-Zélandon nem zártak be, az iskola-előkészítők 13 országban nyitva maradtak. Ennek egyik oka, hogy számos szülő nem tud részt venni a távmunkában, ezért gyermekük napközbeni felügyeletét nem tudják megoldani, és az is e megoldás mellett szól, hogy körükben a koronavírus kevésbé fertőző.

Online tanítás és tanulás

Nehéz előre jelezni, hogy az iskolabezárások milyen hatással lesznek a tanulók fejlődésére. Két amerikai közgazdász szerint az 1–12. osztályos tanulók minden háromhavi iskolabezárással életpályájuk során 3-3 százalék jövedelemkieséssel számolhatnak. A tanulási veszteségek felgyorsítják a tanulók közötti szociális aszimmetriákat a lehetőségekben.

A legszerényebb hatás

A nyitott iskolák előnyeit súlyozni kell az egészségügyi kockázatokkal. Az iskolabezárások a járvány terjedését kb. 15 százalékkal tudják megakadályozni. Ez az egyik legszerényebb hatás, mert a szociális távolság betartása 73 százalékkal csökkenti a járvány tovagyűrűzését. Egyes országokban napi váltással a kombinált oktatást (jelenléti és távoktatás) is kipróbálták, de inkább középiskolákban. A tanárok járvány elleni védőoltása, a szociális távolság betartása, a szigorú higiénés gyakorlat hozzájárulhat a jelenléti tanítás biztonságosabbá tételéhez, az iskolák újranyitásához.

Az iskolabezárások után azonnal fel kellett készülni arra, miként lehet online tanítani, tanulni. A tanárnak egy személyben kellett alkotótársnak, instruktornak, mentornak és értékelőnek lennie. A tanárok 65 százalékának volt csak meg a digitális és pedagógiai szaktudása ahhoz, hogy digitális oktatást végezzen. Az iskolanyitások első ütemében az országok felében minden tanuló jelenléti oktatásban vett részt. A kutatás egyik legnagyobb hiányossága, hogy nem kértek információt a távoktatás hatékonyságáról. A távtanulás leggyakoribb formája az online oktatás, fontos, hogy rugalmas és a tanulók saját munkatempójában végezhető programokat alakítsanak ki.

A vakcinák korlátozott száma miatt minden államban komoly feladatot jelentett, hogy milyen csoportokat részesítsenek védőoltásban. 2021 márciusában 19 ország preferálta a tanárokat az általánostól a felső-középiskolával bezárólag.

Nagy erőfeszítések

Az iskolabezárások a tanároktól is nagy erőfeszítéseket követeltek meg. Új szakismeretek megszerzésére volt szükség, hogy a virtuális térben is át tudják adni az ismereteket a tanulóknak. A távtanítás nagyobb kihívás, mint a jelenléti oktatás, ezért sok országban nem zárták be az általános iskolákat, illetve a zárást hamarabb feloldották, mint a középiskolákban. Japán és Új-Zéland anyagi ösztönzőkkel kívánta elérni, hogy a nyugdíjba készülő pedagógusok folytassák a munkát, Szlovákiában 20 százalékkal csökkentették azon tanárok fizetését, akik megtagadták a távtanítást.

A tanulóknak is megterhelést jelent az online tanulás, hiszen a tanár közvetlen ottléte nélkül kell motiváltan és elkötelezetten tanulniuk. A tanárok országonként nagyon eltérő technikai és pedagógiai felkészültségűek, a PISA-felmérés legjobb eredményét elérő Dél-Koreában például a kormány 10 ezer olyan szakembert vont be az oktatásba, akik jártasak a távoktatásban. E járvány döbbentette rá az oktatásirányítókat, hogy a tanárok digitális ismerete, naprakészsége elmarad más értelmiségiek szintjétől. A vegyes (online és jelenléti) tanulási környezet megmutatta a tanároknak, hogy sokkal hatékonyabb a tanulók számára, mint a tisztán online oktatás. E kutatás szerint 2020-ban az országok kétharmadában emelkedett az oktatásra fordított kiadás a járvány okozta többletköltségek miatt. A tervek szerint az általános és középiskolai oktatásra szánt költségvetési kiadások növekedése 2021-ben is folytatódik, a tanárképzésben növelni szeretnék a digitális oktatással kapcsolatos ismereteket.

Prof. Hajnal Béla, a TIT Jurányi Lajos Egyesületének elnöke