Megtakarítás, pénzügyi tudatosság – Így vélekednek a fiatalok

– Az öngondoskodás magasabb szinten áll most, mint 20 évvel ezelőtt – hangsúlyozta Király Júlia közgazdász, akivel a fiatalok pénzügyi tudatosságáról beszélgettünk. A szakember szerint a huszonéves vagy még annál is fiatalabb korosztály elsősorban digitális pénzben gondolkodik, és előszeretettel használ bankkártyát.

S bár az ifjúság tudatosabb a pénzügyek területén, mint korábban, igazán nagy áttörést akkor lehetne elérni, ha a gazdasági-pénzügyi ismeretek a Nemzeti alaptantervbe

is bekerülnének.

A koronavírus-járvány rámutatott, mennyire fontos a megtakarítás, s a K&H legújabb elemzéséből kiderült, a 19–29 éves fiatalok jelentős részének van spórolt pénze.

Az esztendő második negyedévében a korosztály mindössze 20 százaléka számolt be arról, hogy egyáltalán nem tesz félre, ráadásul a 26–29 évesek között többen vannak, akik nem gyűjtenek, mint a 19–25 évesek között. A felmérés alapján a fiatalok 58 százalékának van megtakarítása, ami az eddig mért legmagasabb arány. A legtöbben lakásra, utazásra spórolnak, de az általános tartalék képzése is fontos célja az ifjúságnak.

Az adatok alapján úgy tűnik, a fiatalok egyre tudatosabbak a pénzügyi kérdésekben – legalábbis ami a megtakarításokat illeti. Utánajártunk, mennyire látja át az ifjúság a gazdasági-pénzügyi folyamatokat, és hogyan lehetne még tudatosabbá tenni a fiatalokat e területen. A témáról Király Júlia közgazdásszal, a Magyar Nemzeti Bank egykori alelnökével beszélgettünk. Elmondta, a fiatalok pénzügyi tudatossága már több mint 20 éve téma, a 2000-es évek elején tettek először javaslatot arra, hogy a gazdasági és pénzügyi ismeretek bekerüljenek a Nemzeti Alaptantervbe (NAT).

Elemi ismeretekre van szükség

– Ennek igényét tovább erősítette a 2008-as gazdasági válság és a devizahitel-tragédia. Azt fontos kiemelni, hogy kisebb lett volna a baj, ha az emberek legalább annyit tudtak volna a pénzügyekről és a gazdaságról, mint amennyit az iskolában megtanultak az áramerősségről vagy az elektromosság veszélyeiről. Azt viszont nem lehet kimutatni, hogy a magasabb iskolázottság gátat szabna az ilyen katasztrófáknak, hiszen szakképzett pénzügyesek is vettek fel ilyen hitelt. Azonban nem mindegy, hogy valaki tudatosan vállalja a kockázatot, vagy sem, és ezért a plusztudásnak lehetett volna mérséklő hatása – tudatta a szakember, hozzátéve: az iskolában az élet számos területéről szerzünk alapokat, megtanuljuk, mi a bibe és a porzó, de óriási szükség lenne a pénzügyi ismeretek oktatására is.

– Nem véletlen, hogy a pénzügyi blogok nagyon népszerűek: egy fiatal lánynak van egy ilyen webes felülete, és meg kell mondjam, tartalmilag is egészen kiváló az oldal. A fiatalok igénylik, hogy hozzájuk közel álló ember meséljen nekik e témáról. A gazdasági-pénzügyi témakörből elemi ismeretekre is szükség van, hogy megszülessen az érdeklődés. Az interneten rengeteg hasznos és igényes tananyag van erről, a Magyar Nemzeti Bank több mint tíz éve hozta létre a Pénzügyi Kultúráért Alapítványt, melynek oldalán az ilyen anyagok elérhetőek. A „Mi a pénz?”, „Mi a bank?”, „Mi a kamat?” témákkal alapvető ismeretekhez juthat az ifjúság.

– Ma már számos pénzintézetnek, intézménynek van hasonló programja, de az igazi áttörést csak akkor lehet elérni, ha mindez a NAT-ba is bekerül – hívta fel a figyelmet Király Júlia, aki szerint nehéz meghatározni, hogy milyen mélységekig kell az ismereteket tanítani, de úgy véli, matematikából legalább a kamatos kamatig el kellene jutni, hiszen pont ez az a fogalom, aminek ismerete nélkül az emberek nem értik a lakáshitel vagy a hitelmoratórium működését.

Többen gondolnak a jövőjükre

A szakember hangsúlyozta: az öngondoskodás sokkal magasabb szinten áll most, mint 20 évvel ezelőtt.

– Egyre több fiatal takarékoskodik, és gondol a jövőjére. Ennek ellenére még mindig magas azon háztartások aránya, ahol nincs pénzügyi tartalék, de a pandémia rávilágított, hogy rengeteg háztartásnak viszont van, és sajnos sok esetben szükség is volt rá.

A spórolásnak rengeteg formája van, de a huszon­éves vagy annál fiatalabb korosztály digitális pénzben gondolkodik a készpénz helyett.

– Léteznek olyan kártyák, amikhez megtakarítás funkció is van, s ezeket az ifjúság előszeretettel használja. Az elmúlt tíz évben robbanásszerűen változtak a takarékoskodási szokások, tudatosabbá vált a pénzkezelés, amiben a technika fejlődése is nagy szerepet játszott. A fiatalok már tizenéves kortól bankkártyával fizetnek, így pontosan tudják, mennyit költöttek és mennyi pénzük maradt – ismertette a digitalizáció pénzügyi előnyeit Király Júlia.