Tények és javaslatok egy kötetben

A védőoltások történetéről, az emberek oltásokhoz való viszonyulásáról, a koronavírusos betegeket gyógyító egészségügyi dolgozók körében felmerülő alvászavarokról, valamint a nők nép­egészségügyi szűrési hajlandóságáról is szó volt azon az online kötetbemutatón, amit a múlt héten pénteken a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karának hallgatói tartottak.

A Tudományos Diákköri Konferencián (TDK) kiemelkedően teljesítő egyetemisták nyolc tanulmányából állították össze a csaknem százoldalas kiadványt.

Javaslatokat is tettek

Jávorné Erdei Renáta, a Tudományos Diákköri Tanács elnöke kiemelte: – Az elkészült kutatások a lakosság egészségi állapotának fejlesztéséhez járulhatnak hozzá, erősítve a különféle megbetegedések megelőzési színtereit. A hallgatók megmutatják azokat az intervenciós lehetőségeket is, amelyek később akár gyakorlati programokká is fejlődhetnek.

– Ez a kötet már a hatodik olyan kiadvány, amely a TKD-s munkába bekapcsolódó egyetemistáknak ad lehetőséget a bemutatkozásra – mondta a TDT elnöke, majd a rövid megnyitó után sorra jöttek az előadások. A hallgatók amellett, hogy ismertették a kutatómunkáik célját, módszertanát és eredményeit, javaslatokat is megfogalmaztak egy-egy problémakörben.

Ilyen volt például az a felmérés, amely a 12–18 év közötti serdülők rendszeres testmozgását vizsgálta meg. Az elhízás globális probléma, a gyerekek már egészen kicsi korban küzdhetnek súlytöbblettel. A kamaszok esetében különösen fontos a prevenció, mert a saját egészségi állapotukat, testképüket is az alapján határozzák meg, ahogyan kinéznek.

Sportválasztó programok

Tudvalévő, hogy a fizikailag aktív, rendszeresen sporttevékenységet végzők életmódja egészségesebb az inaktív társaikhoz képest, és az egészségükről alkotott véleményük is pozitívabb, mint azoké, akik nem sportolnak semmit. A felmérésből az is kiderült: ahogy emelkedik a szülők iskolai végzettsége, úgy növekszik a gyerekeik sportaktivitása, tehát az átlagostól alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező családokban sajnos kevesebbet is mozognak.

– Lényeges szerepet kapnak a szemléletformálásban az iskolák, például sportválasztó programokkal eredményesen ösztönözhetnék a diákokat a mozgásra. A sportválasztón kedvet kaphatnának egy-egy sportághoz. Emellett nagy szükség lenne a szülők tájékoztatására is, hogy tudják, egy-egy településen vagy iskolában milyen sportolási lehetőségeket lehet elérni, ugyanis sokszor ezt sem tudják – emelte ki a szerző, Sólyom Dóra.

A kötetben a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem hallgatói is publikáltak. Így számolt be többek között Bárdos Tímea Az oltásbizonytalanság és oltásellenesség néhány jellemzője a koronavírus-járvány idején az erdélyi felnőttek körében című tanulmányáról. Ebben leírja, hogy az oltásellenesség nem új keletű fogalom, már az 1850-es években Angliában is találkoztak vele, amikor a fekete himlő elleni kötelező védőoltást bevezették. Kritikus helyzetekben ugyanis kialakulhatnak eltérő vélemények.

– A járványok megfékezésében és megelőzésében az egyik leghatékonyabb közegészségügyi beavatkozást több – sokszor tudományosan megalapozatlan – okból övezte és övezi ma is ellenállás, aminek lehet társadalmi, politikai háttere, és az oltóanyagokkal kapcsolatos félelmeket is ide kell sorolni. Lehetőségünk van arra, hogy ingyenesen beadassuk a védőoltást, ugyanakkor viszonylag kevesen éltünk a lehetőséggel, pedig a vakcinák közül választani is lehetett – állapította meg a tényeket a szerző, aki azt is elmondta, hogy tanulmányában a 20–60 év közötti, Erdélyben élő felnőtteket kérdezte meg.