Műhold-csorda az égen – innováció kontra bosszúság

Szinte minden héten bekerül a hírekbe valamelyik grandiózus projektjével Elon Musk, az amerikai üzletember és feltaláló, aki az elektromos autómárkája mellett az űrkutatásban elért eredményei miatt is ismertté vált. A SpaceX egyik nagyszabású projektje a Starlink-program, melyről megoszlanak a vélemények, és az előnyei mellett nyilvánvaló hátrányai és sérelmezői is vannak. Elon Musk vállalata a nagyszabású projekt részeként a tervek szerint összesen 12 ezer műholddal hálózza be a bolygót, ezáltal olyan térségekben is hipergyors, másodpercenként egy gigabites sebességű internetet biztosítva, ahol napjainkban egyáltalán nincs internet-hozzáférési lehetőség. A globális internethálózatot egyenként 260 kilogrammos műholdakkal építik ki, amik ellen már nem sokkal a program indulását követően tiltakoztak a csillagászok. Azzal érvelnek, hogy a több ezer mesterséges égitestről visszaverődő fény miatt szinte eltűnik a csillagos égbolt, és ez nagyon megnehezíti a szakemberek munkáját.

A probléma megoldásaként a Starlink műholdjait állítólag olyan napellenzőkkel állítják az alacsony Föld körüli pályára, amiknek köszönhetően nem fénylenek úgy az éjszakai égbolton, mint a korábbi berendezések.

Szokatlan látvány

A Starlink-projekt okozta problémákról Mizser Attila, a Magyar Csillagászati Egyesület főtitkára beszélt lapunknak. Elmondta, a gyors internet jót tesz az emberiségnek, de azt sem szabad elfelejteni, hogy micsoda pénzügyi előnyei lehetnek, ha a vállalat gyorsabban követheti a tőzsde folyamatait.

– Közel másfél éve kapunk telefonhívásokat az emberektől, akik nem értik, mik azok a furcsa objektumok az égen. Tudni kell, hogy egyszerre hatvan műholdat lőnek fel, amik libasorban „vonulnak” az égen, és elég szokatlan látványt nyújtanak. Az eszközök alacsony pályán mozognak, ezért fényesek, mintegy 500 kilométeres magasságban vannak, ezáltal szabad szemmel nem mindig láthatók, de a nagy távcsöveknek, az égboltfelmérő programoknak – a nagy számuk miatt is – viszont igen. Több ezer mesterséges égitestről beszélünk, és azt is hozzá kell tenni, hogy nemcsak a ­SpaceX, hanem más cégek is foglalkoznak hasonló projektekkel. A szakemberek intenzíven figyelik a Naprendszert és a Föld környezetét, hogy felkutassák a bolygónkra veszélyt jelentő kisbolygókat. Mi van akkor, ha egy ilyen eszköz pont beletakar a képbe, és nem vesznek észre valamit időben? – tette fel a kérdést a szakember, hozzátéve: a technológia fejlődésével ezen égitestek mozgását nyomon lehet követni, de mindenképp nehezítik a munkát a Föld körül nagy számban keringő műholdak.

Kell a kompromisszum

A mesterséges égitestek másik hátulütője a rengeteg űrszemét, hiszen ezek az eszközök nem több évtizedes élettartamúak, „szolgálati idejük” letelte után vagy elégnek a légkörben, vagy működésképtelenül veszélyeztetik a többi műholdat. A csillagász szerint ezek alkatrészei óriási sebességgel csapódhatnak be a Föld körül keringő értékes eszközökbe – gondoljunk csak az űrtávcsövekre –, ráadásul a műholdak száma hamarosan még nagyobb ütemben fog növekedni.

– Korábban csak néhány állami vállalat rendelkezett olyan technológiával és tőkével, hogy eszközöket juttasson az űrbe, napjainkban azonban egyre több magánvállalkozás lövi fel a maga berendezéseit, s a jogszabályok nem követik pontosan a helyzet változását – tette hozzá. Jogosan merül fel a kérdés: van-e valamilyen kompromisszumos megoldás, ami lehetővé teszi a technológia – jelen esetben az internethálózat – fejlesztését, és a szakemberek munkáját sem nehezíti meg?

Mizser Attila szerint eddig nem történt előrelépés, az esti és a hajnali időszakban ­kritikusan zavaróak Elon Musk műholdjai, és bár állítólag keresik a megoldást, hogy ne legyenek olyan fényesek az eszközök, javulást eddig nem észleltek a szakemberek.