Gyermekkori poszt-Covid-szindróma: súlyos betegségek a fertőzés után

Az új típusú koronavírus a fiatal korosztályra is veszélyt jelent, akkor is, ha a Covid–19-ben megbetegedett gyermekeknél a kórlefolyás enyhébb, a gyógyulási kilátások pedig kedvezőbbek, mint a felnőtteknél. A tapasztalatokról, az egyre gyakrabban hallható gyermekkori poszt-Covid-­szindrómáról dr. Dicső Ferenc gyermekgyógyász, -kardiológus főorvossal, megyei oltási szakfelügyelővel beszélgettünk.

A mindennapokban főként arról esik szó, s a szomorú adatok is alátámasztják, hogy a felnőttekre milyen komoly veszélyt jelent a Covid–19. Mit látnak vajon a gyermekorvosok?

Az elmúlt fél évet nézve azt, hogy nőtt a SARS-CoV-2 vírusfertőzésen átesett gyerekek száma. Nagy százalékuknál nem jelentkezett a felnőtteknél tapasztalható tipikus és sokszor igen súlyos betegség. Volt egy pici orrfolyás, torokfájás, időnként előfordultak hörghurutok, kisebb hasmenések, de nagyon sok esetben csak utólag, visszafelé tudjuk a koronavírus-fertőzést kikövetkeztetni. Tünetmentes vagy enyhe fertőzéseket követően – általában 3-4 héttel, de van, amikor még később –, olyan tüneteket észleltünk, amelyek egy kisiklott immunválasz következtében jöttek létre. Amikor a szervezet a saját alkotóelemeit idegennek tekinti, és ez ellen termel olyan ellenanyagot, ami károsítja az egyén sejtjeit és szöveteit. A tünetekért nem maga a koronavírus-fertőzés, hanem az annak gyógyulását követő kóros immunreakció a felelős. Ebből a szempontból a legveszélyeztetettebb az érrendszer, kis- és közepes érgyulladások jelennek meg a test legkülönbözőbb részeiben, és többszervi gyulladást okoznak.

Akár azt is mondhatnánk, hogy ez nem „újdonság” a gyermekgyógyászatban, hiszen a Kawasaki-szindróma évtizedek óta ismert.

Valóban, régebben is észleltünk ilyen jellegű betegségeket vírusfertőzések után, a Kawasaki-megbetegedés szintén a kis- és közepes erek gyulladását jelenti. Ennek a vezető tünete a megmagyarázhatatlan 38,5–40 fok közötti, naponta többször ismétlődő lázas állapot. Ehhez társulnak olyan jelek, mint kötőhártya-gyulladás, megduzzadt ajak, nagyobb nyirokcsomók, a bőrön pedig különböző nagyságú és formájú kiütések jelennek meg. A legkockázatosabb ebben a sokszervi gyulladásos betegségben a szív és a szív koszorúereinek, a szívizomnak és a szívburoknak az érintettsége. A Covid-fertőzések után ilyen jellegű és ilyen állapotban lévő gyerekeket láttunk, de nem olyan klasszikus tünetekkel, mint a Kawasaki, ezért atípusos Kawasaki-betegségnek hívjuk ezeket a poszt-Covid-állapotokat, aminek szintén az egyik legjellegzetesebb tünete, hogy lázas a beteg. Kötőhártya-gyulladással nem mindig találkozunk, de szív- és szívizomeltérések szinte minden ilyen esetben megfigyelhetőek, ezek a koszorúerek kitágulását eredményezik, bizonyos részeken találtunk kiöblösödéseket, ami aneurizmaszerű állapot. Látunk szívizom- és szívburok-gyulladásos gyerekeket is a Covid-fertőzést követően. Onnan tudjuk biztosan, hogy koronavírus utáni állapot, mert ilyenkor vérből végzünk SARS-CoV-2 vírus ellen­anyagszint-mérést, s ezekben a gyerekekben megtaláljuk különböző fokban ezt az ellenanyagot. Általában már csak az IgG-t, ami azt jelenti, túlesett a fertőzésen.

Van másik csoportja a poszt-­Covid-megbetegedésnek?

Igen, amikor a szervezetben lévő savós hártyák – például a has- vagy mellhártya – gyulladása alakul ki. Ha a hashártya van előtérben, akkor vakbél-, vagyis féregnyúlvány-gyulladásra emlékeztető tünetei vannak a gyerekeknek, nagyon rossz, levert, súlyos beteg benyomását keltik, és a vezető tünet a hasfájás, valamint az ehhez társuló hányinger, kisebb hasmenés, hányás. Ha a mellhártyát érinti, akkor nehezített és szapora légzés jelentkezik, s a mellkasröntgen, illetve ultrahangos vizsgálatnál látjuk a mellüregben felszaporodó pluszfolyadékot. De emellett számos más problémát is észleltünk, például idegrendszeri eltérést, amikor lázas állapot mellett eszméletvesztés és végtagokra terjedő rángógörcsök jelentkeznek a gyerekeknél. Ennek a hátterében az agyi kiserek gyulladása áll. Észrevettük, hogy megszaporodott az inzulinfüggő cukorbetegek száma, most annyi új 1-es típusú diabéteszes kisbeteget diagnosztizáltak a gyermekorvosok, amennyit korábban másfél év alatt. Ezeket a gyermekeket megvizsgálva azt láttuk, hogy náluk is kimutatható a SARS-CoV-2 vírus elleni antitest-emelkedés. Azt eddig is tudtuk, hogy a cukorbetegség valami által kiváltott immuneredetű megbetegedés, amikor a hasnyálmirigyben azok a sejtek, amelyek az inzulint termelik, egy gyulladás következtében elpusztulnak. Ez az 1-es típusú diabétesz, s a koronavírus-járvány alatt tapasztaljuk, hogy megemelkedett a gyermekkori cukorbetegségek száma, s 80 százalékban ki lehetett mutatni náluk az ellen­anyagot. De kisebb, lokális, 1-2 ízületre kiterjedő gyulladásokat is észleltünk, sőt pszichés eltéréseket – viselkedészavartól a depresszióig – is megfigyeltünk. A legfiatalabb poszt-covidos, szívburok-gyulladásos gyermek mindössze 8 hónapos volt. Ha a szülők bármelyik tünetet észlelik, azonnal forduljanak gyermekorvoshoz.

Ilyen fiatal korban is jelentkezhet a poszt-Covid-szindróma?

Életkortól független, gyermekkorban bármikor, bármelyik gyermeknél előfordulhat. Hogy miért pont őnáluk, arra jelenleg nem tudunk pontos magyarázatot adni. Ezek súlyos állapotok, de nagyon jó hatásfokkal gyógyíthatók. Az atípusos Kawasaki-betegség kezelése három pilléren nyugszik, az egyik a nagy dózisú intravénás immunglobulin, a másik a szteroid, a harmadik pedig az aszpirin. Mivel megemelkedik a gyerekek trombocitaszáma, az aszpirin gyulladásgátló, és a trombociták összecsapzódását gátolja meg, hogy ne alakuljanak ki vérrögök. A kitágult koszorúerekben esetleg rögösödés lehet, ami elzárja a koszorúeret, és olyan infark­tust eredményezhet, mint felnőttkorban. Szerencsére ilyet nem láttunk.

Van a 18 éven aluliaknál is rizikófaktor?

Általában a túlsúly egyértelműen és bizonyítottan az, azonban most eltérő testtömegű gyerekek szenvedtek a poszt-Covid-szindrómától. Tanulmányok arra mutatnak rá, hogy akiknek van valamilyen fejlődési rendellenességük, főleg triszómia, azaz Down-kórosok, azoknál is gyakrabban fordul elő a poszt-Covid-betegség.

Hogyan előzhető ez meg?

Úgy, hogy a gyermekek nagy része is megkapja az oltást. Már a 16–18 éves korosztály is regisztrálhat, elkezdődött az oltásuk, nekik a Pfizer/BioN­Tech vakcinája engedélyezett, s most vannak 2-es és 3-as stádiumú vizsgálatok arra, hogy az mRNS-alapú védőoltásokkal a fél éven túli gyermekeket is olthassák.

Miért csak hat hónapos kor után?

Mert a beoltott várandósok szervezetében termelődik ellenanyag, s azok a méhen belül, a placentán keresztül átjutnak a magzatba, s a születést követően 4-5 hónapos korig a babák védve vannak a fertőző betegség ellen. Egy éves kor után nagy valószínűséggel már a gyerekeknél is alkalmazzák majd a vakcinát.

A SARS-CoV-2 nagyon fiatal vírus. Mire számíthatunk?

Nem tudjuk, hogy ez hosszú távon mit okoz. Már nagyon sok vírus beépült az emberi örökítőanyagba, a DNS-be, de nem lehet megmondani, hogy ez beépül az emberi genomba vagy sem. El kell telnie legalább öt évnek, hogy erre a tudomány pontos választ adhasson. Komoly kérdés, hogy lesznek-e újabb típusú variánsok, azok milyen mértékben próbálják kijátszani az emberek védekezőrendszerét, mennyire tud alkalmazkodni a vírus az emberhez, az immunrendszerhez, s mi mennyire leszünk okosak, hogy ezt védőoltásokkal meg tudjuk akadályozni. Nagyon sok fertőző betegséget – például fekete és bárányhimlő, kanyaró – leküzdöttünk már. Ha a védőoltásokat tömegesen kapja egy populáció, akkor ott a vírus nem tudja kifejteni a hatását.

Egyre több vírusmutációról hallunk. Hogyan alakulnak ki, és miként győzhetjük le?

A vírusmutációt maga a vírus okozza. Ez is egy „élőlény”, próbál magának életteret keríteni, mert a szaporodásához élő sejt kell. A vírus minden alkalommal megpróbál alkalmazkodni, s ezt csak úgy tudja elérni, hogy a struktúráját megváltoztatja, és egy újabb álarcot vesz fel, hogy az immunrendszer ne ismerje fel. Az álarc mögött a vírus van, s ha kell, havonta, félévente ölt újat, ahogy például az influenzavírus is. A variáns mindig az egyénben alakul ki, élő szervezetben, sejtben. Amíg a vírus talál fogékony egyedet, addig tud mutálódni, újabb típus kialakulni. Csak úgy lehet megakadályozni, ha minél szélesebb körben, minél gyorsabban beadjuk a védő­oltásokat. Az elmúlt 100 évben ilyen rövid idő alatt védőoltásokat még az emberiség nem fejlesztett ki, mint most ezt. Élnünk kell a lehetőséggel, nincs más és jobb megoldás.

Mindenhol azt hangsúlyozzák, hogy csak a megfelelő nyájimmunitás kialakulása védhet meg egy közösséget, egy országot, de akár a világot...

Ehhez 70, de inkább 80 százalék – beoltottak és a betegségen átesettek összessége – kell. S amíg ezt el nem érjük, szükség van a járványügyi szabályok betartására, maszkot kell viselni, tartani a távolságot, kezet mosni és fertőtleníteni. A járvány most csillapodni látszik, tőlünk függ, mennyire leszünk fegyelmezettek, mennyire fogjuk betartani a közegészségügyi szabályokat. Ha most nem esünk örömmámorba, nem fogunk nagy számban csoportosulni és fokozni tudjuk a védőoltások számát, akkor reményünk lehet arra, hogy elkerüljük a negyedik hullámot. Ha ezek közül bármelyiket nem vesszük komolyan, akkor őszre belekerülhetünk ugyanabba a cipőbe, amibe tavaly novemberben. Nagy harc ez. A közösségi és egyéni felelősségvállaláson van a hangsúly. Most még a vírus után futunk, ha jól csináljuk, 2-3 év múlva visszanézünk rá.