A piac felé mozdult el a képzés

Az elmúlt években a hazai felsőoktatás képzési szerkezetét mindinkább a munkaerőpiaci igényekhez igazították – állapítja meg az Állami Számvevőszék legfrissebb elemezése. A vizsgálatban ezt a következtetést abból vonták le, hogy 2012 óta harmadával emelkedett a műszaki diplomások, negyedével az agrártudományi végzettségűek, 12 százalékkal az informatikusok száma.

Az adatokból azt gondolhatnánk, hogy épp a hiányszakmákban sikerül betölteni egy már régóta tátongó űrt, azonban továbbra is épp ezeken a területeken keresik a diplomás munkaerőt.

Ösztönző programok

Az elemzés amellett, hogy kitér a felsőoktatás minőségfejlesztési programjainak hatásaira, egy érdekes adatot is közöl: a lemorzsolódási mutatót, az ÁSZ szerint ugyanis az egyetemeknek a jövőben a hallgatóik sikerességének támogatására is gondot kell fordítaniuk.

– Többféle ösztönzővel motiváljuk hallgatóinkat, segítjük a diploma megszerzését, erre egy komplex programunk is működik. Néhány éve ismét megerősítettük a patronáló tanári rendszert, tanulást segítő tanfolyamokat és felzárkóztató kurzusokat szervezünk hallgatóinknak, valamint szociális készségfejlesztő csoportokat alakítottunk, pszichológiai tanácsadásra várjuk őket, ugyanis az egyetemi lemorzsolódásnak összetett okai vannak – mondta el Vassné dr. Figula Erika, a Nyíregyházi Egyetem rektora, aki szerint manapság már nagyon kevesen élnek „hagyományos diákéletet” az egyetemeken.

– Sok hallgató dolgozik, és ez elveszi a tanulástól az energiát. Nem beszélve arról, ha olyan munkahelyet talál a hallgató, ahol piacképes bért visz haza, nem érzi fontosnak a diploma megszerzését, hiszen anélkül is megél. Előfordul az is, hogy az előképzettségből adódóan egyesek előnyben, mások hátrányban kezdik el egyetemi tanulmányaikat, a műszaki területen látjuk, hogy néhányan a magas vizsgakövetelmények miatt lépnek vissza vagy váltanak szakot – sorolta a lemorzsolódási indokokat a rektor.

Megtudtuk: 2016 és 2020 között az agrártudományi területen tanulók 10 százaléka, a műszaki szakokon 16 százalék, a művészeti területeken a hallgatók 8 százaléka marad le, a gazdálkodástudományi képzésben pedig 7 százalékuk nem végzi el az egyetemet – igaz, az utóbbiak között sokan fizetős szakokra járnak, ahol a tandíj jelent nehézséget. A pedagógusképzésben egyáltalán nem jellemző a lemorzsolódás. Mindemellett összességében a végzősök nagy része talál állást.

– Évente a Nyíregyházi Egyetemről 150-200 körüli a műszaki, az agrár-, valamint a gazdálkodási szakokon végzett diplomások száma, egy-egy nagyvállalat pedig 300-400 munkavállalót is keres egy évben.

A probléma évek óta változatlan: magasabb bérekért a fővárosba vándorolnak el a képzett informatikusok, mérnökök.

– Hét különböző szakterületen 70 céggel állunk kapcsolatban a gyakorlatorientált duális képzésben, ahol nem ritka, hogy a tanulmányi idő alatt „kiszemelik” vagy akár szerződést is kötnek a fiatalokkal a vállalkozások, cégek.

Úgy látjuk, hogy Nyíregyháza, Debrecen és Miskolc felsőoktatási intézményei a térségbe érkező nagyvállalatokat, beruházásokat el tudják látni diplomás munkaerővel, a kérdés, hogy helyben maradnak-e a fiatalok

– tette hozzá Vassné dr. Figula Erika.

Biztos állásuk van

– Egészségügyi szakterületen legkésőbb 6 hónap alatt el tudnak helyezkedni hallgatóink, évente 250 szakember jön ki a karról diplomával, mentőápolókra, ápolókra, védőnőkre és szociális munkásokra mindig szükség van. A képzéseinken belül van átjárás, a mentőtiszti képzésből mentek már át mentőápolónak, de nem jellemző a lemorzsolódás – válaszolt kérdéseinkre a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karának oktatási dékánhelyettese, dr. Sárváry Attila.

– A karon működő, tanulást támogató projektünkben 30 mentor és 60 hallgató vesz részt. Ha a tanulásban, a felkészülésben nehézsége merül fel a hallgatónak, a mentor segítséget nyújt, általában a mentornál írják a szakdolgozatukat is. Elakadást jelenthet az idegen nyelvi ismeret, ebben is igyekszünk segíteni, de volt már olyan, hogy nyelvvizsga hiányában nem vehette át az oklevelét a hallgató. Ezt nagyon sajnáljuk, mert az egészségügyben nagy szükség van az utánpótlásra – mondta a dékánhelyettes.

Diplomás munkavállaló tálcán kínálva

– Évek óta együttműködünk a Nyíregyházi Egyetemmel a duális képzésében. Mind a hallgatók, mind vállalatunk számára előnyös ez a forma. A hallgatók a legfrissebb, a mindennapi problémákra épülő tudást szerezhetik meg, könnyebben beépíthetik az elméleti ismereteket, s betekintést nyerhetnek a vállalatok működésébe, és felmérhetik a saját, nem szakmai típusú kompetenciáikat is. Jobban megismerhetjük a jelölteket, mint ahogy az egy állásinterjún lehetséges lenne, a hallgatók az igényeikre igazíthatják gyakorlati tudásukat.

– Azt gondoljuk, a duális képzés növeli a felsőoktatási képzés színvonalát és piaci értékét. A rendszer működőképességét mutatja, hogy van olyan munkatársunk, aki a duális képzési rendszerben nálunk töltötte a gyakorlati óráit, s a diploma megszerzése után nálunk maradt – mondta Nemes Attila, a Michelin Hungária Kft. ügyvezetője.