Kutatók: Nyíregyháza az egyik legboldogabb város

Az elmúlt időszaknak egyik, az egész társadalmat érintő jellemzője a COVID járvány megjelenése és több hullámban történő fellépése. Ezt a Boldogságtérképet ezért a COVID fenyegetettségében élő Magyarország Boldogságtérképeként tekinthetjük.

A 2020-2021-es térkép megrajzolásához a 2016-os, 2017-es és 2018-as vizsgálatok során már alkalmazott sztenderdizált, pszichometriailag hiteles kérdőívekkel mérték fel a magyar lakosság jóllét szintjét, mentális egészségét és pszichológiai immunitását. A térképről leolvasható, hogy mely régiókban és megyékben milyen mértékben tartják boldognak magukat az emberek.

A vizsgálatban 2019-21-ben 10912 fő vett részt.

Magyarországon 2020 április 1. és 2021 március 15. közötti időszakban a teljes lakosság átlagát tekintve mininimálisan csökkent a globális jóllét szintje a 2019-ben mért értékhez képest.

A lakosság régiókhoz tartozása szerint: Csökkent a lakosok jóllét szintje: Dél-Dunántúlon, Észak- Alföldön és Észak-Magyarországon, nőtt Nyugat-Dunántúlon és Közép-Magyarországon.

A Megyék szintjén csökkenés mutatható ki: Hajdú-Bihar, Békés és Somogy megye lakosainak boldogság szintjében. Szignifikánsan nőtt ugyanakkor a lakosság globális jóllét szintje Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok- és Vas megyében.

A megyeszékhelyek közül csökkenés mérhető Debrecen, Győr és Tatabánya lakosainak globális jóllét szintjében.

Szignifikáns a növekedés Szombathelyen, 2021-ben ott mérték a legmagasabb jóllét szintet a megyeszékhelyek közül így 2021-ben 2018 után ismét Szombathely lett Magyarország legboldogabb városa.

Szorosan került a második helyre Nyíregyháza amely megyeközpont a 2019-hez képest ugyancsak jóllét szint növekedést mutat.

Budapesten nőtt a lakosság globális jóllét szintje ez a növekedés a Budán lakók körében szignifikánsan nagyobb mint Pesten.

Az előző évek (2016-18) felméréseiből származó adatokhoz viszonyított nagyobb szóródása a 2021-ben mért jóllét szint értékeknek arra utal, hogy a magyar lakosság közel egy harmada eredményességet ért el a járvány helyzet előidézte nehézségekkel szembeni küzdelemben és megküzdésben, a lakosság egyharmadánál ugyanakkor jelentős jóllét szint csökkenésre utaló válaszokat lehetett regisztrálni.

Arra vonatkozóan a felmérés nem ad információt, hogy az egyes lakosok életét milyen mértékben terhelték a COVID okozta (megélhetési, egzisztenciális, egészségi stb.) problémák, hogy kire milyen mértékű stressz hárult a járvány idején, az eredményekből arra lehet következtetni, hogy a teszt kitöltők közel 35%-a 2021-ben a globális jóllét szint fenntartásáról és növekedéséről számolt be.

A kitöltők 35 %-a ugyanakkor a pozitív mentális állapot szintjének, az érzelmi, szociális, pszichológiai és spirituális jóllétnek romlását jelzi.

Fontos megjegyezni, hogy a vizsgálat alapján készített térkép egy adott időszakra jellemző helyzetet ír le és kizárólag csak tájékoztat arról, hogyan borítja be a boldogság Magyarországot, az eredményekből ok-okozati összefüggésekre nem lehet rávilágítani – olvasható az egyetem és az alapítvány által a kutatásról készített jelentésben.