Az ország nem lehet szemétlerakó

Tudta a kedves olvasó, hogy Magyarországon is annyi illegális hulladék kerül ki a környezetünkbe évente – több mint 300 ezer köbméter – ami a főváros Kossuth terét 6 méter magasan beborítaná? Alighanem térdig járnánk szemétben, ha nem követnék egymást a különféle gyűjtőakciók, központi hulladékgazdálkodási intézkedések. Ám sajnos, még ezek is kevésnek bizonyultak, ezért döntött úgy a kormány, illetve az Innovációs és Technológiai Minisztérium, hogy a 2020-as Klíma- és természetvédelmi Akcióterv részeként hozzálát az ország megtisztításához.

Már az egész országban megkezdték a partnerek felkutatását az Innovációs és Technológiai Minisztérium Tisztítsuk meg Magyarországot! elnevezésű programjához. A háromlépcsős cselekvési terv első, pilotszakaszban lévő etapjához kapcsolódóan mutatta be a programot tegnap Vásárosnamény határában, a Tisza-híd lábánál dr. Boros Anita, az Innovációs és Technológiai Minisztérium építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára, mindjárt partnerekre is találva.

A hatóságokat megkerülve

– Magyarországon évente 18 millió tonna hulladék képződik, ennek a nagyobb része építési-bontási, illetve ipari szemét, és arányaiban valahol a kettő között találjuk a kommunális hulladékot – mutatott rá az államtitkár, megemlítve a kisebb mennyiségben fellelhető veszélyes és mezőgazdasági hulladéktípusok létezését is. Ezek a típusok egy olyan hatalmas hulladékszegmensben találkoznak, amelyek nem akarnak a szabályozott hulladékgazdálkodás rendjébe betagozódni. Bizonyára kitalálták: az illegálisan lerakott szemétről van szó, ami – puszta kényelemszeretetből és hanyagságból – egyformán veszélyezteti a nemzeti park jainkat, folyóinkat, erdeinket, az utak és a vasutak környezetét, vagyis szinte a teljes életterünket.

Csak hogy a környezetszennyezésnek július 1-től vége. Olyan folyamat kezdődött, ami hazánk gazdaságának klímasemlegességét erősíti.

– Az egymásra épülő intézkedéssorozatunk három pillére: először takarítunk, ezt követően segítünk, és végezetül büntetünk, méghozzá igen szigorúan – vázolta a folyamatot dr. Boros Anita. Mint elmondta, első körben feltérképezik és felszámolják az ország legszennyezettebb területeit. Ezt követően, október elejétől – akár egy érrendszernél – az egész ország megtisztulhat. Már elkészült egy ingyenes, szöveges információ és fotók tárolására is alkalmas telefonos applikáció, a Hulladékradar, amelynek a segítségével bárki beazonosíthat egy hulladéklerakó helyet. Az adatokat – a hulladék mennyiségét, típusát, pontos GPS-koordinátáit – pedig elküldheti a Hulladékgazdálkodási Hatósághoz,

ahová eddig több mint kétezer bejelentés érkezett.

Gyűjtőpontok kellenek

– El kellene érnünk, hogy számtalan olyan hely legyen, ahová az értéktelenné vált, esetleg mások számára még értékes dolgokat le lehet adni – részletezte a munkafolyamat második elemét az államtitkár. Mint kiemelte, a települési gyűjtőpontokra azért is nagy szükség van, mert a hulladékudvarok egyelőre nem arattak osztatlan sikert az állampolgárok körében.

– A védett területeket – ilyen például egy parkerdő, egy természetvédelmi terület – sorompókkal, kamerarendszerekkel védjük. Teherautó-számra hordják ezekbe is a hulladékot, többmilliárdos költségekbe verve ezzel az államot. Etalonnak számít majd a magyar jogrendben a tervezett szigorú szankciórendszer, hiszen magánszemély esetében egy gumiabroncs illegális lerakása akár 100 ezer forintos bírsággal járhat, mely összeg nagyobb mennyiségű szemét esetén az ötmillió forintot is elérheti. Ugyancsak drasztikusan szigorodnak a büntetőjogi kategóriák, tíz mázsa fölötti illegális hulladéklerakás akár szabadságvesztéssel is sújtható – sorolta a legfontosabbakat az államtitkár, többször hangsúlyozva, hogy számítanak a közigazgatási szervekre, az önkormányzatokra, de a civilekre is.

Hogy szava nem holmi pusztába kiáltott szó, arról ott helyben megbizonyosodhattunk: dr. Hoffmann Imre, a Belügyminisztérium közfoglalkoztatásért és vízügyekért felelős helyettes államtitkára az Országos Vízügyi Főigazgatóság nevében is ígéretet tett, hogy a kisebb folyamoktól, patakoktól a nagyobb folyókig mindenhol folytatják a már megkezdett vízminőségi kárelhárítást, és mindent megtesznek a megelőzés, a szemléletformálás érdekében. Csak ebben az évben 25 esetben rendeltek el vízvédelmi készültséget valamilyen fokozatban, ebből ötben harmadfokú vízminőségi kárelhárításra volt szükség. Ezeknél összesen háromezer köbméter szemetet szedtek ki a vízből.

– A tavaly szeptemberben átadott úszó kommunális hulladékmentesítő rendszer jól végzi a munkáját, másutt is üzembe helyezünk majd hasonló rendszereket. A partnerségi munkára ugyancsak felkészültünk, várjuk a kormányhatározat megjelenését, és indítjuk a pilotprogramot – hangsúlyozta a helyettes államtitkár, megemlítve, hogy Áder János köztársasági elnök felhívására Ukrajnában is gyűjteni kezdték a szemetet.

Kezdődjön el az iskolában!

A kezdeményezést a térség országgyűlési képviselője, dr. Tilki Attila is üdvözölte, és javaslatokat is tett a továbblépéshez.

– A szemléletformálásnak már az iskolákban el kell kezdődnie, de el kell gondolkodni azon is, mi lesz, ha még több szemét landol a kályhákban, telente tovább szennyezve a városok levegőjét. Talán az önkormányzati közmunkaprogrammal ugyancsak szerepet vállalhatnánk a hulladék újrahasznosításában, akár kistérségi vagy járási összefogás formájában. És örülnék, ha a Hulladékradar applikáció azt is megmutatná, hol találhatók legális szemétlerakó helyek, milyen nyitvatartással, és ott milyen szemetet milyen költséggel hagyhatunk – fogalmazott.

MJ